Kaució, óvadék, foglaló és számlamódosítás

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2013. október 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a különbség a kaució és a foglaló között, és tekinthető-e a kaució előlegnek? Cikkünkből ezek mellett az is kiderül, hogy mit jelent pontosan az óvadék és megtudhatja, hogyan módosítható egy már kiállított számla.


A kaució a követelés biztosítására szolgál. A kaucióból a jogosult, vagyis az eladó azt a követelését elégítheti ki, amely abból fakad, hogy a kötelezett (vevő) nem vagy nem szerződésszerű módon jár el.

A kaució tehát nem tekinthető az értékesítés ellenértékének részeként. Ez egy biztosíték. Ebből következik, hogy a kaució nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló 59.§-ában meghatározott előleg fogalmának. Ezen törvényhely szerint, a termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

A kaució után tehát nem kell áfát fizetni, ha pontosan fogalmaztak a szerződésben.

A főkönyvi könyvelésben a kauciót kötelezettségként kell nyilvántartani, mert azt az eladónak vissza kell fizetnie a vevő részére, ha a szerződéses teljesítés rendben megtörtént.

Általában hosszabb távú üzleti kapcsolatok esetén szokták alkalmazni a kaució intézményét (például: bérbeadásoknál).

Mire használhatja az eladó a kauciót?

Alapvetően három esetkör lehetséges:

  1. Vissza kell fizetni, ill. utalni a bérlőnek, ha minden rendben volt.
  2. A bérbeadó a kauciót kártérítés címén megtartja ( pl.: a bérbe adott dolog megrongálódott ). A kártérítésről bizonylatot kell kiállítani, amely áfa mentes.
  3. Összegét beleszámítják a szolgáltatás ellenértékébe. Ekkor viszont már a kaució ellenértéknek minősül és áfa köteles. (Vannak áfa mentes bérbeadási tevékenységek is.) Beszámítás esetén számlát kell kiállítania az eladónak, feltüntetve azt, hogy a kaució beszámítása miatt az összeg pénzügyi rendezést nem igényel. Ezt a módszert alkalmazzák, ha eltűnik a bérlő, vagy nem fizeti a bérleti díjat. Természetesen ilyenkor a szerződést is fel kell mondani.

A kaució fizetésének elmulasztása a vevő részéről – amennyiben erre vonatkozó kötelezettséget tartalmaz a szerződés, – olyan szerződésszegő magatartás, ami miatt a szerződés felmondható.

A kauciót a jogi nyelvezet óvadéknak hívja.

Az óvadék intézményét a Polgári Törvénykönyv szabályozza (PTK 270. §), melyben a kaució szó nem szerepel. Az óvadék tehát egy szerződési biztosíték, melyet valamely követelés biztosítására nyújt a szerződés kötelezettje. A jogosult, a szerződés nem teljesítése, illetve nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítés esetén, követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti anélkül, hogy perelnie kellene.

Az óvadék nemcsak készpénz lehet, hanem értékpapír, bankszámla-követelés vagy egyéb pénzügyi eszköz is. Ha az óvadék tárgya bármilyen más dolog lenne (pl. ékszer, műszaki cikk) akkor azt már nem tekinthetjük óvadéknak, kauciónak, ekkor már zálogról van szó és a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

Nem szabad összekeverni az óvadékot (kauciót) a foglalóval.

A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. A gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, de egyéb szerződésekben is kiköthető. Foglaló, kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog lehet. Ha a foglaló átadása ekkor nem történik meg, a foglaló kikötése sem érvényes, vagyis nem beszélhetünk foglalóról.

A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot azonban csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Vagyis a szerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a szerződéskötéskor, foglaló jogcímén és a szerződéskötés biztosítékául adják át a másik fél (eladó) részére az összeget vagy más dolgot. Ha nincs ilyen egyértelmű utalás, akkor az átadott pénzösszeg előlegnek fog minősülni, amely másként „viselkedik”, mint a foglaló.

Ha a szerződést teljesítik, a foglaló a szolgáltatás ellenértékébe (vételárba) beszámít. Ha beszámításra nem alkalmas a foglalóként adott dolog, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Amikor a foglalót átadjuk, akkor még nem tudjuk, hogy mi lesz a későbbi sorsa. Ha a szerződés rendben teljesült, akkor – és csakis akkor – beszámít az értékesítés ellenértékébe. Ekkor fizetendő áfa keletkezik, mert ellenérték. Ha azonban a foglaló visszajár, akkor ez az ügylet nem áfás. Amíg kiderül a foglaló sorsa, addig az eladó – aki a foglalót kapja, – kötelezettségként könyveli.

Az igazi problémát az jelenti, hogy az állami adóhatóság a foglalót is előlegként kívánja kezelni az áfa szempontjából. Ha a foglaló visszajár, szerintük ennek a szankciós jellegnek az áfára nincs kihatása, vagyis az áfa alakulása szempontjából nincs jelentősége, hogy kinek a hibájából nem történt teljesítés. Az áfában csupán az a döntő, hogy ilyen esetben nem történt teljesítés, így az áfa alapját az áfatörvény 77. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell csökkenteni a foglaló összegével (de soha nem annak kétszeres összegével).

A fenti biztosítékokkal kapcsolatos értékesítéseknél könnyen előfordulhat egy hibás számla kiállítása az eladó részéről.

A szoftverrel kiállított eredeti számla korrigálása többféle módon is elvégezhető. A javítás az áfa törvény értelmében, történhet úgy, hogy 

  • a számlakibocsátó a számlát lesztornózza, és helyette (az eredeti teljesítési időponttal) egy új helyes számlát állít elő, vagy
  • a számítógépes számla javításának másik módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Ez utóbbi esetben nem sztornózzák az eredeti, hibás számlát, hanem annak meghagyása mellett egy önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik.

Ennek során a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton (nevezhetjük helyesbítő számlának is) egymás alatt fel kell tüntetni

  • az eredeti számlán szereplő tételeket,
  • a módosított tételeket,
  • és a különbözetet.

A számla módosítására vonatkozóan nincs formai megkötés, csupán az a lényeg, hogy a korrekciós bizonylaton szereplő adatokból egyértelműen kitűnjön, hogy miért és milyen tekintetben változik a korábbi adóösszeg, adóalap, illetve adott esetben mely egyéb adatok módosulnak.


Kapcsolódó cikkek:


Megerősítené a vámuniót az Európai Bizottság
2020. szeptember 28.

Megerősítené a vámuniót az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a vámunió megerősítésére irányuló új cselekvési terve javítana a kockázatkezelés, az e-kereskedelem kezelése, illetve a vámhatóságok egységes fellépése területén.

Adókönnyítéseket jelentett be Varga Mihály
2020. szeptember 28.

Adókönnyítéseket jelentett be Varga Mihály

A családok és a vállalkozások érdekében jelentős adóügyi könnyítésekről döntött Gazdaságvédelmi operatív törzs - jelentette be a testület hétfői ülését követően a pénzügyminiszter.

35 kilogramm dohányra csapott le a NAV
2020. szeptember 28.

Több ezer szál cigaretta előállítására elegendő fogyasztási dohányt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai egy autóban.