Kell-e nekünk pozitív adóslista?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nem fizető vagy csaláson kapott hitelfelvevő, a minimálbért elérő összeggel 90 napnál tovább tartozó, vagy a hitelfelvétel során bármely adatát elferdíő, vagy aki a letiltott kártyával próbál tranzakciót végrehajtani, a BAR-listára kerül.

Mivel a ki nem fizetett tartozás összege büntetőkamatokkal igen gyors ütemben képes növekedni, az ügyfelek gyakran nem is sejtik, hogy elmaradásuk kritikus értéket ért el. 2006 előtt a pénzintézetek bármiféle figyelmeztetés vagy jelzés nélkül feketelistára is tehették a rossz adósokat, ma már egy hónappal a szankció végrehajtása előtt jelezniük kell szándékukat az ügyfélnek.

A tét ugyanis nem csekély: aki egyszer bekerült a nyilvántartásba, azt a fennálló tartozás rendezése esetén sem törlik öt éven át. BAR-listások pedig nem, vagy csak nagyon körülményes módon és magasabb kamattal juthatnak kölcsönhöz. Nálunk tehát negatív adóslista működik, amely igyekszik elkülöníteni a többiektől a rosszul fizető és a csaló ügyfeleket.

A lakossági hitelezés kockázatának a visszafizetési morál az egyik alapköve. A rossz hitelek nagy része ugyanis nem azért dől be, mert az ügyfél valóban pénzhiánnyal küzd, hanem mert ha szorult anyagi helyzetbe jut, számos dolgot fontosabbnak tart, mint a törlesztőrészlet kiegyenlítését, vagy egyáltán nem is akar fizetni. Éppen ezért jelent potenciálisan magas kockázatot egy új ügyfélkérelem befogadása, mert adóstörténet nélkül nem lehet előrevetíteni az igénylő jövőbeli fizetési magatartását.

Ha tehát csak a bizonyítottan rossz adósok ismertek, ahogy hazánkban, akkor nem lehet pontosan meghatározni, hogy a hitelek mekkora része fog bedőlni, ez pedig bizonytalanságot jelent a hitelezők számára. A pénzintézetek a hitelezési kockázatok csökkentésére felárat építenek be a kölcsönkamatokba, ezzel biztosítva magukat a vissza nem fizetések ellen. A kockázati felárat egyenletesen osztják el az összes kiadott hitelre, így a jó adósok azok, akik megfizetik a rosszul törlesztők okozta veszteségeket.

A teljes körű lista előnyei

A lakosság adósmúltjának ismeretében a hitelezés folyamata mindenképpen egyszerűsödik, s az új ügyfelek kezelésével kapcsolatos rizikó is jelentősen csökken. Feltéve persze, hogy a hitelért folyamodónak már van finanszírozási előélete, vagyis korábban már törlesztett valamilyen pénzintézeti hitelt. Ebben az esetben, az adóslista ismeretében, bármelyik bank saját régóta meglévő ügyfeleként üdvözölheti a hiteligénylőt. A megbízható, pontosan fizető régi klienseiket pedig általában kiemelt figyelemben részesítik a bankok, és közvetlenül kedvezményes, személyre szabott ajánlatokkal további kölcsönfelvételre buzdítják őket.

Adóslistát az unió valamennyi országában vezetnek, a legtöbb államban nemcsak a rossz, hanem a jó ügyfeleket is nyilvántartják. Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában és Belgiumban is minden adósra kiterjedő rendszert alkalmaznak. Így a megbízható adósok kedvezményekben részesülhetnek, gyorsan, alacsonyabb kamaton juthatnak hitelekhez, mint a kevésbé megbízhatóak.

Az Egyesült Államokban is kockázattudatos hitelezést folytatnak a bankok a teljes adóslista ismeretében. Itt tökéletesen megvalósul az a gyakorlat, hogy a jó adós olcsón, a rossz drágán juthat kölcsönhöz: az adósokat hitel-visszafizetési magatartásuk alapján értékelik, s a magas pontszámot elérő ügyfeleknek akár 30 százalékkal is kedvezőbb törlesztési feltételeket nyújtanak, mint a kiegyensúlyozatlan adósmúltúaknak. Az amerikai hitelminősítési rendszer egészen mostanáig érvényben lévő szabályai azonban széles körben visszaélésekre is alkalmat adtak, és ez is közrejátszott az USA-ban a jövedelemigazolás nélküli adósokat megcélzó jelzáloghitel-piacnak az európai pénzügyi piacokra is továbbgyűrűző összeomlásában.

Pozitív lista Magyarországon

Az adósok teljes körű nyilvántartásának bevezetésére még 2002-ben javaslatot tett a Magyar Bankszövetség. Azóta számos kormányzati és szakmai kört megjárt a koncepció, s jól követhető fejlődési szakaszokon ment át. Első változata még arról szólt, hogy csak azok kerülnek be a rendszerbe, akik a későbbi hitelkedvezmények reményében kifejezetten kérik a felvételüket. A következő fázis ennek fordítottja volt: csak azok maradtak volna ki a nyilvántartásból, akik határozottan ellenzik adataik tárolását. Végül megszületett az adatvédelmi szempontokat is figyelembe vevő optimális megoldás: minden hitelfelvevőt automatikusan listáznak, de aki akarja, letilthatja adatai láthatóságát.

Kormányzati tervek szerint, ha lassan is, de révbe érhet a tervezet; ősszel a társadalmi szervezetekkel egyeztetnek róla, tavasszal pedig a parlament dönthet a bevezetéséről. Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor 2009-ben léphet hatályba az új jogszabály.

A teljes adóslista hitelezésre gyakorolt pozitív hatása mellett azonban még egy funkcióját fel kell ismerni: segítségével jól feltérképezhető a lakosság rendszeres jövedelmi helyzete és vagyoni állapota. Ha ugyanis valaki hitelt vesz fel, és vállalja, hogy azt hónapról hónapra törleszti, akkor minden bizonnyal rendszeres jövedelme is van, ami után adóznia kell. Az APEH-ellenőrzések biztos alapját adhatná a lista, ami a gazdaság kifehérítéséhez hatékony fegyver lehetne. Elvileg ugyan törvény szabályozza, hogy milyen kormányzati szerv milyen személyes adathoz férhet hozzá, de egy-egy jól célzott ellenőrzéssel minden nyilvántartott adat elérhető az adóhatóság számára.

Mit is várhatunk ezek alapján a pozitív adóslistától? Minden bizonnyal gyorsabb és egyszerűbb hitelezési folyamatot, talán némi kamatkedvezményt, de szélesebb körű vagyoni ellenőrizhetőséget is, ami az adóbevallások idején sokaknak okozhat majd fejtörést.

Forrás: Piac&Profit



Kapcsolódó cikkek

2022. december 8.

Elemzés: ideiglenesen jó irány a Robin Hood adó emelése, később finomhangolni kell

Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely a 2023-as évre váratlanul 31-ről 41%-ra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, azaz a “Robin Hood adót”. Az emelés jelen formájában kizárólag a jövő évre szól, de a korábbi átmenetinek szánt intézkedések példák alapján érdemi esély látszik rá, hogy esetlegesen hosszabb távon is emelt szinten ragad az adókulcs.  Ugyanezen jogszabályban szerepel egyébként a MOL számára megállapított extraprofit adó 95%-ra emelése is – áll a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzésében.