Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénteken a parlamenthez benyújtott, a kilakoltatásról és az árfolyam fixálásának lehetőségéről szóló törvény hatálya meglehetősen szelektív. A szabad felhasználású kölcsönnél vihetik az ingatlant, a banki segítség pedig kizárja az államit.
A javaslat elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelését, ezzel csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is – olvasható a parlamenthez pénteken benyújtott törvény indoklásában.
A tervezet azonban – hívta fel lapunk figyelmét egy neve elhallgatását kérő jogász – meglehetősen széles körre nem érvényes. A törvény a hitelezőt úgy definiálja, hogy az lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkezik. A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott jogszabály is utal) egyértelműen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés olyan ingatlanra alapított jelzálogjog, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Ebből viszont az következik, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elsejét követően bukhatják ingatlanukat – annak értékétől függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint csak a 30 millió forintnál értékesebb házaknál és lakásoknál lehetséges a kényszerértékesítés.
Az árfolyamernyő azonban úgy tűnik, mindenkire vonatkozik. A jogszabályban az értelmező rendelkezéseket követően a „hitelező” fogalma először abban a paragrafusban bukkan ugyanis fel, ahol az új kilakoltatási szabályokat taglalják. A jegybanki adatok szerint pedig a 2,5 ezer milliárd forintnyi deviza alapú lakáshitel mellett kétezer milliárd forint azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az összege, amelyet szinte biztosan lakáscélra vettek az adósok fel. Egy időben kifejezetten rábeszélték a bankok az ügyfeleket arra, hogy ingatlanuk vételéhez ilyent igényeljenek (az egyszerűbb ügyintézés miatt).
Az árfolyamrögzítésnél is akad azonban kizáró ok. A gyűjtőszámlát (amelyen a fixált árfolyamnál gyengébb forintnál nő, ellenkező esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014-et követően törlesztendő hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb (és ez még a válság előtt értendő) ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítő programjába.
A pénzügyi felügyelet adatai szerint idén az első negyedévben a bankoknál, fióktelepeknél és a takarékoknál összesen 660 milliárdot meghaladó volt az az állomány, amelynél a mostani törvényjavaslat alapján az ügyfelek nem élhetnek a gyűjtőszámlával. Pedig ebből csak minden ötödik forint tartozott olyan hitelhez, amelynél az adós már 90 napon túl nem tudott fizetni.
Forrás: Napi Gazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
