Képviseleti jogosultság vizsgálata az adóhatósági eljárásokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők képviseleti jogosultságának vizsgálatáról tett közzé részletes tájékoztatást az APEH. A tájékoztatóból kiderül, hogy az adóhatóság nemcsak a képviseleti jogosultságot ellenőrzi, hanem azt is, hogy az adott képviselő jogosult-e az adótanácsadói, adószakértői tevékenység végzésére.

2009. január 1-jétől adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet az a megfelelő szakképesítéssel rendelkező büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki erre jogosító engedéllyel (hatósági igazolvánnyal) rendelkezik és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja, vagy alkalmazottja szerepel a nyilvántartásban.

A nyilvántartásban szereplő adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosult személy neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben évente – a tárgyévet követő év március 31-ig – közzéteszik, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

Az adóhatóságnak vizsgálnia kell a képviseleti jogosultságot. Ebben a körben többek közt az is vizsgálandó, hogy a meghatalmazottként fellépő személy jogosult-e képviseletre. Ebből következően az adóhatóságnak az előtte folyó eljárásokban a meghatalmazottként eljárni kívánó, illetve – az állandó meghatalmazások és az adóügyek elektronikus intézésére feljogosított meghatalmazottak nyilvántartásba vétele során – meghatalmazottként bejelenteni kívánt adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők esetében a tevékenység folytatására való jogosultságot is vizsgálnia szükséges.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.