Képviselők, kormánybizottságok, új minisztériumok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kettőszázra csökken az országgyűlési képviselők száma, miniszterelnök-helyettes segíti a kormányfő munkáját, átalakulnak a minisztériumok. Az Alkotmánymódosítás és a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény a Magyar Közlöny 2010/85. számában jelent meg.

Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása következtében kettőszáz főre csökken az országgyűlési képviselők száma. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Újdonság továbbá, hogy a miniszterelnöknek lehetősége nyílik arra, hogy a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöljön ki. A kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. Fontos továbbá, hogy a kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény értelmében a következő minisztériumok működnek, illetve jönnek létre a jövőben: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint külön Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba olvad be, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból Vidékfejlesztési Minisztérium lesz és ide tartozik majd a jelenlegi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is. Az áldozatsegítéssel, a bűncselekmények megelőzésével, a büntetés-végrehajtással, a határrendészettel, az idegenrendészettel és menekültüggyel, a közlekedésrendészettel, a közterület-felügyelet szabályozásával, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, a külföldre utazás szabályozásával, a rendészettel, a szabálysértési szabályozással, a közbiztonsággal, az élet- és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos feladatok a jelenlegi igazságügyi tárcától átkerülnek a Belügyminisztériumhoz. Az állampolgársági ügyekkel, az anyakönyvi ügyekkel, az igazságüggyel, a kárpótlással, a személyiadat- és lakcímnyilvántartással, valamint a közigazgatás fejlesztésért való felelősségével kapcsolatos feladatok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak majd.

A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, míg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztériummá alakul át, azzal azonban, hogy egyes feladatai az előbbiekben említett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz kerülnek át.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium feladatait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium veszi át. Az Önkormányzati Minisztérium ugyancsak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba, illetve a Belügyminisztériumba és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad be. A Pénzügyminisztérium feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium veszi át. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megszűnésével, annak helyébe a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lép. A Miniszterelnökség, mint központi államigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiválással jön létre.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.