Kérdések és válaszok a bérkompenzációról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ki lehet-e bújni a bérkompenzációs kötelezettség alól a munkavállaló más munkakörbe helyezésével? Miként kell kezelni a hónap közben érkező és távozó dolgozók ügyét? Kaphat-e szociális hozzájárulási adókedvezményt egyéni vállalkozó? Van köze a családi adókedvezménynek a bérkompenzációs kötelezettséghez? Fontos kérdések és válaszok a NAV honlapján.

A bérkompenzációval kapcsolatos fontos részletkérdésekben mutatott irányt honlapján a NAV. Néhány fontos válasz:

1. A szociális hozzájárulási adó kedvezménye céges köztartozás mellett is igénybe vehető.

2. Egyéni vállalkozók nem igényelhetnek önmaguk után adókedvezményt a szociális hozzájárulási adóból. A családi adókedvezményt az elvárt béremelés teljesítésénél nem lehet figyelembe venni.

3. A bérkompenzációs kötelezettségről szóló kormányrendelet csak a munkaidő megváltozását és az egészségi okból más munkakörbe helyezést fogadja el bércsökkentő tényként. Ezért ha egy alkalmazott más munkakörbe kerül, és ezért csökken a bére, őt eredeti fizetése alapján kell kompenzálni.

4. Az elvárt béremelést év közben is lehet visszamenőleges hatállyal teljesíteni; ilyenkor a kompenzáció is érvényesíthető visszamenőlegesen.

5. Ekhózó alkalmazottak esetén az elvárt béremelést az ekhós és nem ekhós bérrész együttes összegére kell végrehajtani, és az adókedvezményt is ez alapján kell számítani.

6. Az adókedvezmény csak a hónap egészében munkavállalóként dolgozókra érvényesíthető – tehát ha valaki február 15-én kezd új munkaheylén, cége arra a hónapra nem kaphat utána kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból. Ugyanezen logika mentén a hónap közeben távozó dolgozók után sem lehet az adókedvezményt érvényesíteni.

További részletek a NAV honlapján.

---