Márciustól változik a cégeljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlament múlt év végén módosította a csőd- és a cégtörvényt, továbbá ehhez kapcsolódóan néhány egyéb törvényt is. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításainak jórésze március 1-jén lép hatályba, az alkalmazáshoz szükséges részletszabályok tervezete már olvasható az igazságügyi tárca honlapján.

A cégeknek csak induláskor kell megadniuk a tevékenységi köreiket a cégbíróságnak, a módosításokról az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, továbbá megszűnik a kiemelkedően közhasznú jogállás – egyebek mellett ezeket tartalmazza a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelettervezete, amely a kormány honlapján jelent meg, és a végleges változat március első napján lép hatályba.

A rendelet több részletét módosítja a cégbírósági formanyomtatványoknak. Így például az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban nem lesz rovat a be nem nyújtott iratok felsorolására, mivel minden iratot csatolni kell márciustól.

A bejegyzéskor TEÁOR szám szerint kell megadni a cég tevékenységeit, azt követően a változásokról viszont elég az adóhatóságot értesíteni, mivel a változást az adja tovább a cégbíróságnak.

Változni fognak a cégjegyzékben szereplő egyes személyekről – a tagokról és a vezető tisztségviselők – nyilvántartott adatok is. Így például meg kell adni a vezető tisztségviselők születési idejét. A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén pedig be kell jelenteni a képviselők adóazonosító számát, és a születési idejét. A korlátolt felelősségű társaság közös tulajdonban álló törzsbetéte esetén a cégjegyzék tartalmazni fogja a közös tulajdonosok adatait is.

A rendelet tervezete rögzíti azt is, hogy – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítása miatt – március 1-jétől megszűnik a kiemelkedően közhasznú jogállás.

Forrás: kormány.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.