Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 2. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2017. február 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számla kiállításával kapcsolatos cikksorozatunk második részében bemutatjuk, meddig kell a számlát kibocsátani és hogyan kell eljárni, ha a számlázást ki szeretnénk szervezni (azaz meghatalmazott útján szeretnénk teljesíteni).


Cikksorozatunk első részét itt olvashatja. 

1. Milyen időpontig kell a számlát kiállítani?

A számlát fő szabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Hogyan kell értelmezni az ésszerű idő fogalmát?

1. Az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig megvalósuló, készpénzzel vagy készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy

  • a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés,
  • a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak,
  • az ügylet nem kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. 

2. Az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani.

3. Az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelynek az ellenértékét az 1. pontban foglaltaktól eltérően – azaz vagy nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy a teljesítést követően – térítik meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. 

 

5. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. 

6. Az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállamban teljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

2. Hogyan lehet a számlaadási kötelezettséget meghatalmazott által teljesíteni?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számlát nem az adózó maga állítja ki, hanem egy másik vállalkozás, például:

  • aki a könyvelést végzi, vállalja, hogy kiállítja az adózó számláit is,
  • aki a termékek postázását végzi, vállalja, hogy ő készíti, nyomtatja a számlákat és azokat együtt postázza a termékekkel,
  • olyan ügynökről van szó, aki átveszi a termékeket és értékesíti azokat a vevőknek, az eladó vállalkozás nevében és javára, ő maga pedig jutalékot számláz az eladó felé.

Számos más eset is lehetséges természetesen, viszont fontos, hogy az adózók tisztában legyenek azzal a néhány szabállyal, amit ilyenkor kötelező betartani. Nézzük meg, melyek ezek!

Ki lehet meghatalmazott?

A számlaadási kötelezettségnek tehát a kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany) saját maga, illetve – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.

Hány meghatalmazott lehet?

Az ügylethez fűződő számlaadási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 

Mit szükséges írásba foglalni?

A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlaadási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. A meghatalmazást írásba kell foglalni.

A meghatalmazás az Áfa tv-ben, az annak felhatalmazása alapján kiadott 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben és a Ptk-ban meghatározott tartalmon kívül a felek által fontosnak ítélt bármely kérdésre kiterjedhet.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy a meghatalmazásban kell rögzíteni a számlakibocsátás elfogadásának összes feltételét és módját, a számla eljuttatásának és tárolásának feltételeit, vagy pedig célszerű egy erre vonatkozó szerződést kötniük a feleknek, aminek a melléklete maga a meghatalmazás.

Milyen speciális előírások vannak a számlával kapcsolatban?

A meghatalmazottnak a számlát a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (vagyis a kötelezett/meghatalmazó) nevében kell kibocsátania. Amennyiben meghatalmazottként a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki a számlát, akkor a számlán az „önszámlázás” kifejezést is szerepeltetnie kell. 

Kié a felelősség?

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős (még abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek). 

Mi történjen a kiállított számlákkal?

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére. 

A feleknek rendelkezniük kell arról is, hogy a számla vevőjéhez hogyan jut el a számla.

Miről kell még megállapodniuk a feleknek?

A számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen, írásban meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. 

Fontos, hogy a papír alapú számla esetében a számlatömbről is készítsenek a felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész ide kattintva olvasható.

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.