Kérdések és válaszok: családi kedvezmény a gyakorlatban I.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokan bizonytalanok, hogy mennyi családi kedvezményre jogosultak. Összegyűjtöttük a gyakorlatban felmerült kérdéseket.
Kinek mennyi jár?
A családi kedvezményben – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak azok részesülhetnek, akik munkával szerzett, vagy egyéb összevonandó személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkeznek. Két elemből áll:
- az összevont adóalapból (adóelőleg-alapból) levonható adóalap-kedvezményből
- a tb-járulékokat csökkentő járulékkedvezményből.
A családi kedvezményt csak az ún. kedvezményezett eltartottak után lehet igénybe venni, mértéke viszont a családban élő eltartottak számától függ.
Kedvezményezett eltartott:
- az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint családi pótlékra jogosult;
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig (ikerterhesség esetén minden születendő gyermeket kedvezményezett eltartottként kell figyelembe venni);
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából eltartottnak számít a kedvezményezett eltartott, továbbá az is, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Ilyenként (kérelemre) az vehető figyelembe, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan (nappali, esti, levelező) képzésben tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, és legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelemmel nem rendelkezik. Jövedelemnek az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték (bevétel) számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Az összevont adóalapból levonható összeg – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
2015-ben:
- egy és kettő fő esetén fejenként 62 500 forint,
- három és minden további fő esetén fejenként 206 250 forint;
2016-ban:
- egy fő esetén 66 670 forint,
- kettő fő esetén fejenként 83 330 forint,
- három és minden további fő esetén fejenként 220 000 forint.
A családi adóalap kedvezménynek azt a részét, amelyre az adóalap nem nyújt fedezetet, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként lehet érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalap kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy a közös igénybevételre jogosult biztosítottak által közösen, és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen már érvényesített összeg levonása után fennmaradó rész 15 (2015-ben 16) százaléka, de legfeljebb a szja alapra megállapított járulékok összege.
A családi kedvezmény érvényesítésével elérhető többletbevétel összege 2016. január 1-jétől egy kedvezményezett eltartott esetén havi 10 ezer, kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 25 ezer, három kedvezményezett eltartott esetén havi 99 ezer, és minden további kedvezményezett eltartott esetén további havi 33-33 ezer forint.
Ha a családban kedvezményezett eltartott mellett eltartott is van
A kedvezmény meghatározásának néhány sajátos esete a 2016-ban érvényes mértékek alapján például:
–1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 12 500 forint
–1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 2 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 33 000 forint;
–2 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 2×33 000 forint.
Diákmunka és családi kedvezmény
Egy családban két iskoláskorú gyermek mellett a harmadik már elmúlt 18. éves, de még nappali tagozaton középiskolába jár, és a tanulmányai mellett diákmunkát is vállal egy áruházban. Kérdés, hogy ebben az esetben milyen összegű családi kedvezmény jár a családnak.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékra (iskoláztatási támogatásra) jogosult – többek között – a tankötelezettsége megszűnését követően is a szülő a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel, ha a gyermek közoktatási intézmény tanulója, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Ezt nem zárja ki az sem, ha a tanuló diákmunkát vállal. Mindebből következően ez a gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül, vagyis a szülők érvényesíthetik utána a családi kedvezményt, tehát (20 éves koráig) ameddig középiskolás, a kisebb gyermekkel együtt havi 3×220 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeg érvényesíthető a szülők adójából, illetve járulékaiból.
Hasonló kérdés, hogy ha a 16 éves gyerek nyáron 3 hónapig dolgozott, kedvezményezett eltartottnak minősül-e. Amennyiben középiskolás, a Cst. hivatkozott rendelkezése értelmében jár utána családi pótlék, tehát kedvezményezett eltartottként vehető figyelembe.
Hány éves korig lehet a gyereket eltartottként figyelembe venni az adókedvezmény számításánál?
Az eltartottnál korhatár önmagában nincs, mivel a családi pótlék (és a családi kedvezmény) összegének megállapítása szempontjából a családok támogatásáról szóló törvény szerint [12. § (1) bekezdés ab) pont] azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres, azaz legalább három egymást követő hónapban keletkezett, a mindenkori havi minimálbér összegét meghaladó jövedelemmel nem rendelkezik.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
Ha például egy munkavállaló két gyermeke OKJ képzésben tanul, az egyik 21 éves, így családi pótlékra nem jogosult, a másik 20 éves, és jár utána a családi pótlék az érvényesítés szempontjából a 20 éves kedvezményezett eltartott, míg a 21 éves csak eltartott.
Mikor kap a munkavállaló az egy gyermeke után emelt összegű családi pótlékot a családi pótlékra már nem jogosult, de még tanuló gyermeke beszámításával?
Akkor, ha ezt kérelmezi a kormányhivatalnál, és csatolja a tanulói jogviszonyról a képző intézmény által kiállított igazolást.
Honnan lehet tudni, hogy kinél kell a 20 évnél idősebb gyermeket beszámítani eltartottként?
Erről a magánszemélynek kell nyilatkoznia a családi kedvezmény érvényesítését kérő nyomtatványon. Ezt a nyilatkozatot akkor is megteheti, ha nem igényelte a kisebb gyermeknek ilyenkor járó magasabb összegű családi pótlékot, feltéve, hogy rendelkezik a képző intézmény igazolásával az idősebb gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyáról, és ennek a gyermeknek nincs rendszeres, azaz legalább három egymást követő hónapban keletkezett, a mindenkori havi minimálbér összegét meghaladó jövedelme.
Jár-e a kedvezmény olyan hónapra tekintettel, amikor a jogosultnak nem volt adóköteles jövedelme?
Hány hónapban veheti igénybe a családi kedvezményt adóbevalláskor az, aki év közben 4 hónapban nem vette igénybe, mert csak 8 hónapban volt jövedelme?
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
|
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a
– Vacsora-kódex
Rendelje meg most >>
|
A kedvezmény – attól függetlenül, hogy a jogosultnak van-e az adott hónapban jövedelme – minden olyan hónapra jár
- amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik [Szja tv. 29/A.§ (6) bekezdés].
Ez azt jelenti, hogy az olyan hónapra járó kedvezményt, amelyet jövedelem hiányában év közben nem lehetett érvényesíteni, az adóbevallásban lehet igénybe venni, ha arra az éves összevont adóalap adója és járulékai fedezetet biztosítanak.