Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A kezdetek (1. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A keresztes hadjáratok világtörténelemre gyakorolt jelentős hatása nem kérdőjelezhető meg. A hadjáratoknak hosszú távú, sőt máig ható következményei voltak, vannak. Ezek a következmények jelentették egyrészt az Európán belüli politikai viszonyok változását, másrészt a kelettel, különösen az iszlám hitűekkel való kapcsolatok válságát.

Deus le volt, Deus lo vult, Deus hoc vult, Deus id vult, Deus vult.

(Isten akarja! – a keresztesek csatakiáltása, különböző változatokban)

A keresztes hadjáratoknak könyvtárnyi irodalma van. A könyvek jó részét nyugati szerzők írták, természetesen nyugati szempontból szemlélve, mesélve el az eseményeket. Még a XX. századi leírások is valamiféle hősiességgel párosuló, magasztos hadjáratokról, lovagi eszményekről szólnak, csak az ezredforduló környékén jelentek meg kritikusabb hangnemű írások. Azóta jelent meg Európában (és Magyarországon is) arab szerzőtől származó könyv is erről a korszakról. A legfontosabb forrásokat most is feltüntetjük az irodalomjegyzékben.

A hadjáratok eseményeit csak a legszükségesebb mértékben, igen röviden ismertetjük, sokkal fontosabbnak, tanulságosabbnak tartjuk az okokat és következményeket, valamint a pénzügyi-gazdasági vonatkozásokat bemutatni. Ezeknek tanulságai ma is érvényesek, nem a véletlen műve az, ha az olvasó a XXI. század eseményeiben – akár Magyarországon is! – párhuzamokat vél felfedezni.

Az áttekinthetőség érdekében előre megadjuk – a Mellékletben – a négy rész tartalomjegyzékét.

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend címere a ‘Deus lo vult’ felirattal

A keresztes hadjárat meghirdetése

II. Orbán pápa (pontifikátusa: 1088-1099) a mai Franciaország területén rendezett clermont-i zsinat keretében 1095. november 27-re nyilvános nagygyűlést hirdetett. A pápa nem hirdette ki előre, hogy miről fog beszélni, csak annyit lehetett tudni, hogy fontos bejelentést fog tenni. A meghirdetés és az esemény között elég idő eltelt ahhoz, hogy jelentős tömeg gyűlt össze Clermont mezején.

A pápa beszédének eredeti szövege nem maradt fenn, de több forrás is nagyjából azonos módon ismertette az eseményeket. (Nagyjából, mert a lejegyzésükre általában évekkel a történések után került sor.)

A pápa elmondta, hogy a keleti kereszténység, Konstantinápoly segítséget kért a szeldzsukok elleni harchoz, majd beszélt Jeruzsálemről, a hitetlenek kezére került Szent Városról, ahol a keresztény zarándokok nem, vagy csak hatalmas nehézségek árán tudnak eljutni a szent helyekre. A zarándokokat sokszor kirabolták, rabságba vetették, előfordult, hogy életüket is elvesztették a támadások során.

Ezt követően felszólította a jelenlevőket és minden nyugati keresztényt, hogy vonuljanak keleti testvéreik megsegítésére. Az akkori mélyen hívő tömegeknek ajánlatot is tett: aki vállalkozik az útra, és elesik a harcban, az feloldozást és bűnbocsánatot nyer.

„Deus le volt!” – „Isten akarja!” – kiáltotta a tömeg. Ez lett a keresztesek csatakiáltása a későbbiekben, de Clermontban hangzott el először. Előkerült egy vörös posztódarab, amelyből kereszteket vágtak ki. Miután II. Orbán pápa befejezte beszédét, Le Puy püspöke fölállt székéből, és a pápa elé térdelve kérte, hogy részt vehessen a vállalkozásban. Majd Gergely bíboros rázendített a Confiteorra (közgyónás), a tömeg visszhangozta. Az ima után a pápa ismét szólásra emelkedett, feloldozást adott, és elbocsátotta a jelenlevőket.

II. Orbán pápa megérkezik Franciaországba, hogy megtartsa a clermont-i zsinatot

A következő néhány napban pontosították a meghirdetést: a résztvevőknek visszatérésük esetén elengedik a bűneikért kirótt tartozásaikat, az egyház megőrzi a hadjáratban résztvevők rájuk bízott vagyonát, a hadba vonulók keresztet varrjanak a vállukra, tegyenek esküt, hogy elmennek Jeruzsálembe, esküszegés esetén a kiközösítés vár rájuk.

A hadjárat indulását 1096. augusztus 15-re hirdették meg, tekintettel a felkészülésre és a mezőgazdasági betakarítási munkákra.

A keleti kereszténység valóban kért segítséget néhány évvel korábban a szeldzsukok ellen, de egy korábbi pápától, Szent VII. Gergelytől (pontifikátusa: 1073-1085). Gergely pápa is elgondolkodott ezen, de az ő idejében nem volt egy ilyen hadjáratnak realitása.

II. Orbán pápa Európa keresztény haderejét kell felszólítani a hadviselésre, ezzel államok fölötti mozgalmat indított el, tulajdonképpen fegyveres zarándoklatot hirdetett.

A jól előkészített, színpadias jeleneteket sem mellőző bejelentés megtette a hatását, óriási lelkesedést váltott ki, vándorprédikátorok szólítottak fel gazdagot és szegényt a csatlakozásra. A vallási fanatizmus óriási erőt jelentett abban a korban is, a hívők tömegeit lehetett meggyőzni akár álságos célok követésére is (ez – sajnos – így van jelenleg is, a politikai fanatizmus sok országban ma is tematizálja a közbeszédet és az eseményeket).

Miért volt szükség a keresztes hadjáratokra?

A hadjáratok okait az elmúlt évezredben sokféleképpen magyarázták, máig nincs egységes, kiforrott nézetrendszer erre vonatkozóan. A következőkben a szerző véleménye jelenik meg, fontossági sorrendben megadva az okokat.

A clermonti zsinat (Jean Colombe miniatúrája, 1474 körül)

Talán a legjelentősebb ok a pápaságnak a világuralmi törekvése volt. Néhány évtizeddel korábban kérdőjelezte meg IV. Henrik (uralkodott: 1053-1105) a pápák világi fennhatóságát, ami miatt aztán kiátkozás lett a sorsa VII. Gergely pápától, canossát kellett járnia (1077-ben). IV. Henrik még élt a clermont-i zsinat idején, sőt továbbra sem ismerte el a pápák mindenek felettiségét, aminek további kiátkozások, kiátkozások megerősítései lettek a következményei.

A világuralmi törekvésekhez kapcsolódhatott a kereszténység újbóli egyesítésének szándéka. Az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás (skizma) súlyos teher volt a kereszténységen, a római pápák – természetesen – az egyesítést a saját vezetésük alatt tudták csak elképzelni. A későbbi események is igazolták, hogy a keleti keresztény testvérek megsegítésének szándéka másodlagos volt, ha volt egyáltalán ilyen szándék.

Európában kialakultak a nemzetállamok, a kor termelési viszonyai között túlnépesedett volt a kontinens, új, elfoglalható területekre volt szükség. A nemesség örökösödési szabályai miatt (mindent az elsőszülött fiú örököl) sok olyan fegyverforgatáshoz értő lovag volt, akik mindenfajta munkát elhárítottak maguktól, sem a mezőgazdasági tevékenységet, sem a kézművességet vagy a kereskedői létet nem tartották magukhoz méltónak, de a papi vagy szerzetesi életmódot is elhárították. A katonai tevékenységre viszont már kisebb volt az igény Európában, le kellett kötni a lovagok kapacitását. A feudális társadalom belső feszültségeinek levezetésére jó alkalmat teremtett a meghirdetett hadjárat.

Egyáltalán nem mellékesek az anyagi érdekek sem. A csapatok felszerelése és szállítása jelentős keresletet teremtett az iparosoknál, illetve a hajózással foglalkozóknál. Ennek a következő évszázadokban Velence lett a legnagyobb haszonélvezője. Az elfoglalt területeken a birtok- és vagyonszerzés lehetősége szintén csábító erőt jelentett, kelet kincsei mesés zsákmányszerzés ígéretével kecsegtettek.

Az már inkább következménye lehetett a hódításoknak, hogy fellendültek a kereskedelmi kapcsolatok, a selyem, egyéb minőségi textiláruk, a fűszerek, a nemesfémek és drágakövek iránti igény egyre jelentősebb volt Európában is.

Az elérni kívánt célok között szerepelhetett az iszlám megdöntése és a kereszténység kiterjesztése is, bár az iszlám megdöntésének sem akkor, sem a későbbiekben nem volt realitása.

II. Orbán pápa szobra Clermont-ban

Irodalom:

Ceccoli, Paolo: A történelem atlasza – Keresztes hadjáratok (Alexandra, Pécs, 2001)

Erdődy János: Keresztes lobogók alatt (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986)

Hanula Zsolt: A gyermekek keresztes hadjárata valójában csak egy félrefordítás

Jones, Dan: A keresztesek – A Szentföldért vívott háborúk története (Kossuth Kiadó, Budapest, 2020)

Katus László: A középkori Anglia

Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997)

Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története (Osiris Kiadó, Budapest, 1999)

Szűcs László: Tíz keresztes hadjárat

Top 10 Crazy British Taxes

Melléklet

Keresztes hadjáratok és pénzügyek 1-4. rész – Tartalomjegyzék

1. rész: A kezdetek

A keresztes hadjárat meghirdetése

Miért volt szükség a keresztes hadjáratokra?

2. rész: A hadjáratok

Hány keresztes hadjárat volt? Milyen katonai eredményeket értek el?

1. Keresztes hadjáratok a Szentföldre

            I. Keresztes hadjárat (1096-1099)

           II. Keresztes hadjárat (1147-1149)

          III. Keresztes hadjárat (1189-1192)

          IV. Keresztes hadjárat (1202-1204)

         V. Keresztes hadjárat (1217-1221)

        VI.Keresztes hadjárat (1227-1229)

       VII. Keresztes hadjárat (1248-1254)

      VIII. Keresztes hadjárat (1269-1272)

      IX.Keresztes hadjárat (1271-1272)

2. Szentföldön kívüli, nem római keresztények elleni hadjáratok

3. Keresztények elleni hadjáratok

4. Néhány további hadjáratról

       Gyülevész seregek 1095-96-ban

       Norvég keresztes hadjárat (1107-1110)

       Gyermekek keresztes hadjárata (1212)

       Pásztormozgalmak (1251, 1309, 1320)

       Egy magyar keresztes sereg

3. rész: Pénzügyek

       Pénzügyek, adók

              Pajzspénz – Scutage

             Szaladin-tized

            Pápai jövedelemadó, más elnevezéssel cruzada

            Búcsú

4. rész: Utóélet

Lovagrendek

Mikor ért véget a keresztesek korszaka?

Következmények

A keresztes háborúk megítélése

Megítélés a XX-XXI. században

---