Kerülje el a százmilliós bírságot!(x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új pénzmosás elleni törvény könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók számára releváns részeit mutatja be az Adó szaklap. A legfrissebb, dupla számot itt rendelheti meg.

Az EU által meghatározott kötelezettségének eleget téve az Országgyűlés elfogadta az újabb pénzmosás elleni törvényt, mely új szabályozási logika alapján és újdonságnak tekinthető kötelező feladatok sorával kísérli meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását. A már hatályos jogszabály szerint a könyvelőket, könyvvizsgálókat és adótanácsadókat is akár százmilliós bírságok fenyegetik a törvény előírásainak a megszegése esetén. Az Adó szaklap a témáról szóló írása a jogszabály által bevezetett, a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók számára releváns változásokat mutatja be, és érinti az ügyvédekre vonatkozó előírásokat is.

A társasház a közös tulajdon speciális formája. A tulajdonosok az építmény meghatározott önálló részeivel saját maguk, míg egyéb részeivel együttesen rendelkeznek. A társasház nemcsak tulajdoni viszonyok tekintetében speciális, hanem adózási szempontból is – a szaklap friss dupla száma ezért a társasházakat érintő jövedelemadózási szabályokat mutatja be Társasházak és a személyi jövedelemadó című írásában.

A multinacionális környezetben tevékenykedő vállalkozások esetében az egyes államok adóztatási elveinek különbségeiből adódóan előállhat a kettős adóztatás. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az államok erre irányuló nemzetközi szerződéseket kötnek; Magyarország több mint hetven országgal kötött ez idáig hasonló egyezményt. Az ezekben foglalt előírások mellett a társaságiadó-törvény tartalmazza a részletszabályokat, így például a belföldön adóztatható jövedelem meghatározásának módját, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó módszerek alkalmazása során irányadó korlátokat. A kettős adóztatás elkerülése a társasági adó rendszerében című cikk szerzője – a tao-törvény többszöri módosítása után – áttekinti, hogy a hatályos szabályok szerint miként történik a kettős adóztatás elkerülése.

Egy áfa hatálya alá tartozó ügyletet bizonylatolni szükséges – kevés ennél egyértelműbb alapelv követte végig az áfát övező szabályozást. Mégis az ezen alapelvet biztosító szabályok jelentős átalakuláson mentek keresztül az utóbbi időszakban. A bizonylatolási kötelezettséghez számos mentességi szabály társul, emellett további kiegészítő elemek jelentek és jelennek meg a szabályozásban. A Számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség című cikk szerzője a hatályos szabályozást ismerteti.

Az adóellenőrzések nemegyszer évekig tartanak, holott az adóeljárásról szóló törvény szigorú határidőket állapít meg az egyes ellenőrzési fajták elhúzódásának elkerülése érdekében. Az ellenőrzési határidőt számos törvényben szabályozott eljárási cselekmény hosszabbíthatja. Ezek ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ellenőrizhetővé váljon, az adóhatóság betartotta-e a törvény által biztosított ellenőrzési határidőt. Az Adóellenőrzési határidők című cikk szerzője ezeket veszi sorra.

Az Adó szaklap 2017/12-13-as dupla számában a fentieken túl folytatódik az elévülés gyakorlatát és az új jövedéki szabályozást ismertető cikksorozat. Ezen túl olvashat még az új közigazgatási perrendtartás adóperekre gyakorolt hatásáról, valamint az EU új vitarendezési mechanizmusáról, amelyben kötelező lesz a választottbíráskodás adóperekben.

Az Adó szaklap 2017/12-13-as számát itt vásárolhatja meg.

---