Kétütemű adómódosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szigorításokat csak a jövő év február 1-jétől kell figyelembe venni

Bár a jövő évi adójogszabály-módosítások jó része az egyszerűsítés jegyében fogant, az adózók részéről különös odafigyelést kíván, hogy az egyes elemek különböző időpontokban lépnek hatályba. Ennek az az oka, hogy az eredeti adócsomag visszavonásával a kormány késésbe került, a módosítások között pedig szép számmal szerepelnek olyan szigorítások, amelyek esetében a jogszabály 45 napos „átfutási időt” ír elő az elfogadás és a hatálybalépés között.

Összességében az egyszerűsítések, a könnyítések – többek között az örökösödési illeték részleges megszüntetése vagy az adóalap csökkentésének lehetősége – érvényesítésére már 2009. január 1-jétől lesz mód, miközben
a szigorítások, a feketegazdaság visszaszorításának jegyében született vagy új adókötelezettségeket hozó lépések 2009. február 1-jén lépnek életbe.

Igaz, akadnak olyanok is, amelyeknél mind a két dátummal számolni kell. Ilyen többek között az a szabály, miszerint a közbeszerzések esetében havi nettó kétszázezer forintot meghaladó kifizetésre nem kerülhet sor a felek között akkor, ha az alvállalkozó nem mutat be egy 30 napnál nem régebbi igazolást arról, hogy sem az adó-, sem a vámhatóságnál nincs tartozása. Ezen a téren jó hír, hogy az adótartozás jövőre immár automatikusan nettó adótartozást jelent, vagyis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egybevezeti az adózó folyószámláján mutatkozó túlfizetéseket a rendezésre váró tételekkel. Könnyítés az is, hogy a korábbi 15 nap helyett az adóigazolás 30 napig érvényes, és 2009-től arra is lehetőségük lesz mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak, hogy bejelentkezzenek az úgynevezett köztartozásmentes adózók adatbázisába. Ennek legfőbb feltétele éppen az, hogy az adózónak ne legyen semmiféle köztartozása, így a listán szereplők mentesülnek a külön igazolás beszerzésének nyűgje alól. Ha azonban valaki hamis adatok alapján kéri felvételét az adatbázisba, és később erre fény derül, 200 ezer, illetve 500 ezer forintos mulasztási bírsággal kell számolnia. Fontos megemlíteni, amennyiben az alvállalkozónak van köztartozása, a másik fél köteles annak erejéig visszatartani a kifizetést, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a kifizető egyetemlegesen felel az adott összegért.
Ahogy a közbeszerzések esetében, úgy számos más területen is jelentősen átalakulnak az adószabályok. Az egyetlen kivétel talán az áfa, itt ugyanis – Magyarországon meglepő módon – 2009 a stabilitás és a kiszámíthatóság éve lesz. Jövőre ugyanis csupán két kisebb módosítással kell számolniuk az adózóknak: az egyik az, hogy az importáfa önadózással történő teljesítésének értékhatára 10-ről 12,5 milliárdra, 20-ról pedig 25 milliárdra emelkedik, a másik pedig, hogy 900 ezer forint feletti kifizetéseknél minden esetben kötelező lesz áfás számlát kibocsátani – mutatott rá Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Hozzátette: az ez év elején bevezetett fordított adózás ugyanakkor még mindig kérdéseket vet fel, különösen az építkezések terén. Valószínű, hogy 2010-ben kerül sor egy újabb, szélesebb körű áfajogszabály-módosításra, így ezeket a dilemmákat is akkor rendeznék a jogalkotók.

KR

Forrás: Kétütemű adómódosításilággazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.