Kevesebb állás lehet a magasabb minimálbér ára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy helyben toporog az Országos Érdekegyeztető Tanács: nem hogy a jövő évi minimálbér mértékéről, a béremelés elveiről sem sikerült megállapodniuk. Közben egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra: egy eltúlzott béremelés további munkahelyeket sodorhat veszélybe.

Nem közeledtek az álláspontok az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, a szakszervezetek továbbra is azt szeretnék, ha jövőre a minimálbér 71 500-ról 80 ezer forintra emelkedne, a kormány a reálkeresetek szinten tartását szorgalmazza, a minimálbér-növekedést ellenző munkaadók a bérajánlás elveiben akartak egyezséget. A felek ugyanazokkal az érvekkel álltak elő, amelyekkel korábban.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt sulykolta, hogy az új adótörvény, a személyi jövedelemadó adósávjának eltolása és az adójóváírás változása nyomán jövőre az átlagnál többet keresők nettó jövedelme nő, így a kormány azoknál javasol bruttóbér-emelést, akik keresete jóval elmarad az átlagtól – azaz bruttó 200 ezer forint alatt.

– Nagyon egyszerű a képlet, a jelenlegi gazdasági helyzetben a lehető legkisebb béremelésben kellene megállapodni annak érdekében, hogy minél több munkahely maradjon meg – mondta lapunknak Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris stratégia és közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója. Hasonlóan nyilatkoztak az MTI által megkérdezett szakértők is. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint legfeljebb az infláció mértékével megegyező emelés lenne indokolt és szükséges. Tekintettel a prognosztizált 4,1 százalékos fogyasztói árindexre, a minimálbérnek jövőre 74 500 forint körül kellene alakulnia.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója tovább ment, szerinte még az infláció mértékével sem kellene korrigálni a minimálbért. – A munkahelyek megtartása a legfőbb prioritás, és a szolidaritás elve alapján azokat a munkavállalókat kellene segíteni, akik a legrászorultabbak – mondta. Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője valószínűtlennek tartja azt a megoldást, hogy egyáltalán ne nőjön a minimálbér, egy inflációval megegyező vagy kissé a feletti emelést tartana elfogadhatónak.

Csermely Ágnes szerint az átlagos reálbércsökkenést kibontva kiderül, a közszféra esetében visszaesés, a versenyszférát tekintve azonban stagnálás mutatkozik. Január-július között a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben 8,1 százalékkal zuhant a reálkereset az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az előbbi esetben a bérek elszakadtak a reális gazdasági folyamatoktól, hiszen a GDP idén hét százalék feletti mértékben csökken. A versenyszféra túlélésre játszik, ám előbb-utóbb alkalmazkodnia kell. Csermely Ágnes szerint több lehetséges megoldás van, ha semmiképp nem a bérek visszafogásával próbálják a kiesett profitot pótolni. A termelők áremelést hajtanak végre, a feketegazdaságban foglalkoztatják tovább a munkavállalókat, vagy elbocsátanak.

A minimálbér javasolt 12 százalékos emelése tovább rontja a versenyszféra profittermelő képességét, és mivel az árak emelése a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt nehezen elképzelhető, vélhetően a legtöbben a munkavállalókon próbálják majd csökkenteni veszteségeiket – állítja több elemző.

Csermely Ágnes szerint mivel az adóváltozások csak az átlagkeresetűeknek kedveznek, érthető, hogy a minimálbérek emelésével az amúgy is nehezebb helyzetbe került szegényeket próbálják segíteni. Ám a fegyver kétélű. Válságban az a jellemző, hogy először a legalacsonyabb végzettségű, leginkább nélkülözhető, a helyzet javulásakor legkönnyebben pótolható munkaerőtől szabadulnak meg a cégek. Az eddig elbocsátott 160 ezer alkalmazottból mindössze 20 ezer volt szellemi foglalkozású – támasztja alá érvelését. Magyarul, ha drágul a legolcsóbb munkaerő, még többet küldenek el közülük.

Csermely Ágnes hozzáteszi, mindenkinek önmérsékletet kellene tanúsítania, ugyanis ha a világban belátható időn belül meg is indul a növekedés, a magyar gazdaságban a pozitív jelek csak 2010 második felében várhatók. Az ország kilábalása szempontjából alapvető kérdés a foglalkoztatottság, hiszen minél többen dolgoznak, annál gyorsabban fordulhat növekedésbe a gazdaság. A megőrzött munkahelyek segítenek a költségvetési kiadások mérséklésében, és a bankszektor szempontjából is kulcsfontosságú, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik állásuk elvesztése miatt nem tudják fizetni hiteleiket. Ráadásul – tette hozzá – a bankrendszer megtérülése is attól függ, hányan dolgoznak, mennyien vesznek fel hiteleket, és közülük mennyien nem tudják fizetni a terheket.

Adler Judit szerint igazából nem is a jövedelem, hanem a teljesítmény alapján kellene differenciálni a béremeléseket, és azoknak a munkavállalóknak a keresetét növelni, akik a legjobban hozzá tudnak járulni a cég talpon maradásához. Ráadásul – mondta Csermely Ágnes – már a jelenlegi minimálbérek mellett is kevés olyan munkahely jön létre, amely az alacsonyabb képzettségűeknek szól. Hogy még differenciáltabb legyen a kép, elmondta, az MNB arra számít, hogy jövőre tovább nő a munkanélküliség. Az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok már a válság elején elbocsátották a feleslegessé vált munkaerőt, vagy rövidített munkahéten dolgoztatják, illetve teljesítmény alapján bérezik az alkalmazottakat.

A krízis mára elérte a belföldi keresletre építő szolgáltatói ágazatokat is, mint például a kereskedelem és a vendéglátóipar. Ezek azok a területek, ahol a legtöbb minimálbéres van – fizetségük többi részét feketén kapják meg. A minimálbér emelése a kereslet várható szűkülésével párosulva tehát ezekben az ágazatokban is elbocsátásokat vagy a feketegazdaság felé mozdulást eredményezhet.

Forrás: Népszabadság Online

---