Kevesebb fiktív cég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi években egyre több törvényességi felügyeleti eljárás indul, így az a cég, amelyik nem állítja helyre a törvényes működést, könnyen a törölt vállalkozások közé kerülhet. Az Adó szaklap 2011/10-11 számában cikksorozat indult a témában, amelynek első része áttekinti, hogy milyen okok vezethetnek a cégbírósági eljáráshoz.

A Cégtörvényben (2006. évi V. törvény) szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a törvényes működést. Ennek keretében a cégbíróság hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére vagy törlésére. Ugyanis, ha a cég valós működési adatai és a cégjegyzéki adatok, illetve a cégnyilvántartás adatai eltérnek egymástól, e körülmény a cég működését törvénysértővé teszi, sérti továbbá a cégnyilvántartás egyik legfontosabb alapelvének, a közhitelességnek az érvényesülését is. Ezért a cégbíróságnak intézkednie a törvényes állapot helyreállításáról, a törvényes állapotnak megfelelő adatok bejegyzéséről, amennyiben akár kérelemre, akár hivatalból, így más bíróság vagy hatóság (például az állami adóhatóság) bejelentése alapján tudomást szerez arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő. Lényeges szabály ugyanakkor, hogy a felülvizsgálat nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontú vizsgálatára.

Az eljárásban a cégbíróság kizárólag okiratokból, nyilvántartásokból tájékozódik, illetve ha szükséges, akkor személyesen hallgatja meg az érintetteket – erre azonban ritkán kerül sor, a jogi képviselet pedig a cégeljárással ellentétben nem kötelező.

Az eljárásra okot adó esetek a cégtörvényhez fűzött kommentár szerint két csoportba sorolhatóak. Az egyik, ha eleve vélelmezhető, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő, a másik, ha a cég nem a törvényes előírásoknak vagy a létesítő okiratában foglaltaknak megfelelően működik. A cikk részletesen áttekinti, hogy melyek lehetnek ezek az okok.

A cégtörvény egyértelműen elkülöníti, hogy mikor jár el a cégbíróság hivatalból, és mikor kérelemre. Míg a kérelemre indult eljárásban félként a kérelmező és az eljárás alá vont cég vesz részt, a hivatalból indult eljárásban a cég az egyetlen fél. Fontos tudni, hogy a jogi képviselet a cégeljárással ellentétben nem kötelező.

A témával kapcsolatos igen érdekes eseti döntés szerint a cég köteles az amúgy hivatalból indított felügyeleti eljárás 50 ezer forintos illetékét megfizetni, ha a székhelyének az áthelyezését a cégbíróságnak nem jelentette be, még akkor is, ha a mulasztást utólag villámgyorsan pótolták. A cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított egy társasággal szemben, mert bejegyzett székhelyre küldött levelei „elköltözött” illetve „ismeretlen helyre költözött” megjelöléssel érkeztek vissza, és a cégjegyzésre jogosult tag lakcímére sem lehetett a bírósági küldeményeket kézbesíteni.

Az eljárás megindításáról tájékoztatták a céget, amely a végzésben foglaltakat nem vitatta, és vállalta, hogy a törvényes működést helyreállítja. Ezután a tagok módosították a társasági szerződést, és a változást bejelentették (ami szintén illetékfizetési kötelezettséggel járt). A cégbíróság ugyanakkor a törvényességi felügyeleti eljárásért, bár a jogsértés kiküszöbölésére tekintettel megszüntette azt, 50 ezer forintos illeték megfizetésére kötelezte a céget. A törvénysértés ténye ugyanis az eljárás során megállapítható volt.

A dr. Váci Tímea által jegyzett írás ismerteti mind a hivatalból, mind pedig a kérelemre indult eljárások fő szabályait, beleértve a határidőket és a költségeket is. Kitér továbbá arra, hogy meddig kell helyreállítani a törvényes működést, és milyen jogkövetkezményekkel jár, ha elmarad mindez.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.