Kevesebb végelszámolás, több működő cég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén, az első félévben szembetűnően csökkent a végelszámolással megszűnő cégek száma, miközben tovább nőtt a működő gazdasági társaságok köre. 2013. első hat hónapjában 5873 cég távozott végelszámolással a piacról, és eközben 6239-cel bővült az élő vállalkozások száma. Ez év júniusának utolsó napján 654 403 élő céget tartott nyilván a hivatalos statisztika – tájékoztat a fekeletelista.hu portál.


Akik még reménykednek

Ezek az adatok azokat a szakmai véleményeket támasztják alá, amelyek szerint a piac szereplői között nőtt azok száma, akik bíznak vagy legalábbis reménykednek fennmaradásukban, a gazdasági növekedés beindulásában, és szűkült azok köre, akik feladták a versenyt. A megelőző két esztendőben (2011–2012-ben) még összesen 49 703 cégvezető döntött úgy, hogy végelszámolással „lehúzza a rolót”. Kétségtelen, hogy közülük többen új cégtáblával vagy más piaci szegmensben próbáltak ismét megkapaszkodni. Ha ez mégsem sikerül, a korrekt vállalkozó végelszámolással, azaz fizetési kötelezettségeinek teljesítésével, üzleti partnereivel való megegyezéssel szünteti meg cége tevékenységét.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

A végelszámolás lényegében a cég utolsó székhelye szerint illetékes cégbíróság előtt folyó nem peres eljárás. Az eljárás megindításáról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót; de erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseket, kiegyenlíti a tartozásait, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon azonban a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki.

Eltiltják a cégvezetőt

Tavaly és ebben az évben több helyen változtak a végelszámolás szabályai. Az Országgyűlés a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) 2012. márciusi módosításával hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási eljárás szabályait, a cégbíróság ugyanakkor a gazdasági társaságokkal szemben új fizetésképtelenségi, úgynevezett kényszertörlési eljárást folytathat le. A módosítást követően a kényszertörlési eljárásban már nem szerepel a hitelezői igény nyilvántartásba vétele. Amennyiben a felszámolási költségek fedezetére minimálisan elegendő vagyona van a társaságnak, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez, ellenkező esetben törli a céget. A törléssel egyidejűleg a cégbíróság az egyedüli vagy többséggel rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a jövőbeni cégalapítástól. A kényszertörlési eljárás alá került cég további gazdasági tevékenységet már nem folytathat. A társaság törlését követően a legalább többségi befolyással rendelkező taggal, részvényessel, illetve vezetővel szemben kártérítési jellegű per indítható.

A Cégtörvény 2012. november végi módosítása kimondja: a cég adószámának a NAV általi jogerős törlését követő 15 munkanapon belül a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a gazdasági társaságot, majd megindítja ellene a kényszertörlési eljárást. Fontos tudnivaló még: a végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló köteles teljesíteni a cég adókötelezettségeit, és 30 napon belül az adóhatóságnak át kell adnia a cég iratait.

 

 

A végelszámolás hosszadalmas eljárás, hiszen a törvény is három évet ad a lebonyolítására. Ez idő alatt számos váratlan esemény befolyásolhatja a sikeres befejezést. Nem véletlen, hogy a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át. Az előrelátó vállalkozó üzletfele kiválasztásakor tájékozódik partnere pénzügyi és jogi státuszáról. Ebben segít bőséges információ szolgáltatásával portálunk, amelyen mintegy félmillió cég több mint egymillió ügyéről kaphat részletes tájékoztatást az érdeklődő. A végelszámolások mellett összesen 12 állami forrásból származó nyilvános elmarasztalásról informálódhat – fűzi a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Minden második Budapesten

A portál részletezett adatai szerint az első félévben az összes végelszámolási eljárás 45 százalékát (2658) fővárosi cégek kezdeményezték. Ennek ellenére – az új cégalapításoknak köszönhetően (3535) – a működő vállalkozások száma Budapesten 259 750-re bővült. További tíz nagyvárosunk közül hatban érvényesült hasonló tendencia, azaz csökkenő cégbezárás mellett – ha kis mértékben is – szélesedett az élő cégek köre.

A legnagyobb mértékben Szegeden, ahol 95 társaságot végelszámoltak, számuk viszont 279-cel gyarapodott. A csongrádi városban június végén 12 848 vállalkozást tartottak nyilván. Szám szerint a legtöbb cég (15 580) viszont Debrecenben található; itt 105 végelszámolás mellett 163-mal növekedett az „életben lévők” sora. Pécsen az első félévben 110 végelszámolást regisztráltak, ennek ellenére a város cégvilágát a korábbi szinten (11 735 vállalkozás) tudták tartani. Miskolcon és Győrben viszont ezt nem sikerült megvalósítani: Borsod fővárosában ugyan mindössze 71 cég végelszámolására került sor, az élő vállalkozások száma mégis 232-vel zsugorodott (10 912). Hasonlóan Győrben, ahol a 99 végelszámolás után 41 névvel már kevesebb szerepel a cégjegyzékben. Tízezer vállalkozásnál kevesebbet tartanak nyilván Nyíregyházán (8850), Kecskeméten (8668), Szombathelyen (5226) és Székesfehérváron (8208); ezekben a városokban, az első félévben lényegében sikerült szinten tartani, vagy kissé bővíteni a cégek számát.

A vállalkozási térkép arról is tájékoztat, hogy az első félévben mind a tizenkilenc megyében csökkent a piacról végelszámolással kivonult cégek száma. Ennek is köszönhetően jelenleg mindössze öt térségben működik kevesebb vállalkozás, mint egy évvel korábban. Kettő kivételével – Nógrád és Tolna – valamennyi megyében meghaladja a tízezret az életben lévő gazdasági társaságok száma. A legnagyobb súllyal szereplő Pest megyében az elmúlt hat hónap alatt 828 cég indított végelszámolást, újak alapítása révén viszont a vállalkozások száma összességében 1832-vel nőtt (94 349 működik). Tavaly még Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt a második helyen a cégek számát illetően, az idén viszont 25 016 működő vállalkozásával Bács-Kiskun mögé szorult; utóbbiban 25 164-re nőtt az élő gazdasági szervezetek száma. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 24 353 céget tartanak nyilván, 255-tel többet, mint egy évvel ezelőtt. Köszönhető ez annak is, hogy a tavalyi első félévi 804-gyel szemben az idén mindössze163 cég „dobta be a törülközőt” végelszámolással.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.