Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés jövő heti, kétnapos ülésén megkezdődik az adótörvények vitája. Zárószavazás is lesz a közellátás-biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokra vonatkozó törvényről.
Kedden a parlament ötórás időkeretben kezdi meg az adótörvények módosításának vitáját. A javaslat az áfatörvényt leszámítva – amelyről új jogszabály készül – valamennyi adótörvényt módosítja, emellett tartalmazza a tb-törvények és több más jogszabály módosítását is. Veres János pénzügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint az egyik leglényegesebb változás az úgynevezett „”kisadók”” összevonása.
A szakképzési hozzájárulás, az innovációs járadék, a munkaadói járulék és a rehabilitációs járulék helyébe egységes adónem lép. Ennek alapja a korrigált nettó árbevétel, a mértéke pedig a húsz fő alatti vállalkozásoknál 0,9 százalék, húsz-ötven fő között 0,95 százalék, ötven fő felett pedig 1,22 százalék.
A kulturális járulék változatlan marad. A személyi jövedelemadónál nem változnak a kulcsok, ugyanakkor havi 170 ezer és 200 ezer forint közötti jövedelemnél – az adójóváírás változása nyomán – az eddigieknél havonta 4 500-4 700 forinttal több marad a lakosságnál, ami összességében évi harminc milliárd forint többletjövedelmet eredményez.
Az adójóváírás mértéke 18 százalék, havi felső értéke 11 340 forint lesz, kifutása pedig az 1 millió 250 ezer – illetve a 2 millió 762 ezer forintos éves jövedelmi sávban következik be. A társasági adóban az adózás előtti nyereség 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik a tartalékképzési lehetőség.
Forrás: Origo
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
