Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap 2011. évi 3-4. számában dr. Horváth István részletesen ismerteti a közalkalmazotti és köztisztviselői szféra jogszabályváltozásait, a sztrájktörvény új elemeit és a gyes melletti munkavégzés új szabályait. Írásából a gyes melletti munkavégzést emeljük ki.
A 2010. évi CLXXI. törvény 72. és 75. §-a megváltoztatta a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pontját és 21. §-át. Az előbbi rendelkezés szerint – általános szabályként – újra a gyermek hároméves koráig jár a gyermekgondozási segély.
A Cst. másik érintett szabálya szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet
Ezen túlmenően a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A Cst. idézett rendelkezése a szerző szerint felvet néhány munkajogi kérdést. Az óévben még hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segély csak a gyermek kétéves koráig járt, ugyanakkor az e segélyben részesülő személy – a törvény általános szabálya alapján – keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathatott.
Az új rendelkezés nem okoz munkajogi fejtörést azoknak, akiknek a Cst-módosítás hatálybalépésekor gyermekük még nem érte el az egyéves kort, hiszen az mind a korábbi, mind az új szabály szerint sem dolgozhatnak.
Ugyanakkor a Cst-ét módosító 2010. évi CLXXI. törvény – a Cst. 50. § (7) bekezdésének beiktatásával – kimondja: a 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.
Akik már tavaly december 31-ig megszüntették fizetés nélküli szabadságukat és újra teljes munkaidőben dolgoztak, március 31. után akkor kaphatnak gyermekgondozási segélyt, ha munkaszerződésükben legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőt kötnek ki vagy – ennek hiányában – újra a fizetés nélküli szabadságot választják.
Nem érinti ez természetesen azokat, akiknek gyermeke idén március 31-ig betölti a három évet. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő – bármely okból – március 31. után 30 óránál hosszabb heti munkaidőben dolgozik, a törvény erejénél fogva megszűnik a segélyre vonatkozó jogosultsága.
A gyermek két és három éves kora között az említett probléma annyival kevésbé súlyos, hogy a szülő gyermekgondozási segélyben már nem részesülhetett a 2010. december 31-ig hatályos szabályok szerint: Így a heti 30 órásnál hosszabb mértékű munkaidő fenntartása esetén sem meglévő jogosultságát veszti el, hanem a továbbiakban sem kapja e segélyt. A gyermekgondozási segély új szabályai következtében 2011. január 1. után – gyermekük három éves kora előtt – fizetés nélküli szabadságukat megszüntetők a segélyre csak akkor lesznek jogosultak, ha legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőben térhetnek vissza munkahelyükre. A teljes munkaidősöknél így ehhez munkaszerződés-módosítás szükséges.
Egyébként a keresőtevékenységet „”a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat”” Cst.-ben foglalt fordulata a szerző megítélése szerint a munkaidő heti mértékére, és nem annak beosztására vonatkozik. Eltérő értelmezés alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanis követhetetlen lenne, hogy melyik héten lépik túl akárcsak eggyel is a heti 30 órát.
dr. Horváth István cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/3-4. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2011/3-4. szám
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
