Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során? (V. rész)

Sorozatunk záró részében a kerekítés szabályairól lesz szó, elmondjuk, mi a teendő, ha különböző áfa-besorolású tételek szerepelnek egy számlán, illetve azt is, mire ügyeljünk különösen az M-lapok kitöltése során.

Kerekítés

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák áfa-tartalmára vonatkozóan megszűnt ugyan az értékhatár, de az M-lapokon továbbra is ezer forintra kerekítve kell megadni az adatokat. Felmerül a kérdés, hogy kisebb értékű beszerzésről szóló bizonylat esetén kerülhet-e akár 0 forint is az adóalap illetve az adó összegének feltüntetésére szolgáló rovatokba. A válasz az, hogy igen. Az áfa-bevallás kitöltési útmutatójának 87. oldala egyértelműen tájékoztat arról, hogy az összesítő jelentésben az adatokat továbbra is ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) alkalmazásával. Ha az adott számlához tartozó adóalap vagy adó összege a kerekítést követően nem éri el az 1 ezer forintot, akkor a beírandó összeg 0.

Különböző áfa-besorolású tételek egy számlán

Az Áfa tv. 10. számú melléklet 9. pontjának b) alpontja szerint a “számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről” kell adatot szolgáltatni.  Az áfa-bevallás kitöltési útmutatójának 89. oldalán az áll, hogy ” A termékbeszerzés / szolgáltatás igénybevétel adót nem tartalmazó ellenértékét az adóalap elnevezésű (c) oszlopban kell feltüntetni. […] Az adó elnevezésű (d) oszlopban kell a termékértékesítő/szolgáltatás nyújtó által kibocsátott számlában feltüntetett áthárított áfa összegét szerepeltetni, melyre vonatkozóan az adózó ugyanezen bevallásban adólevonási jogot gyakorol.”

Azon számlák esetében, amelyek kizárólag azonos áfa-kulcsú tételeket tartalmaznak, és az adót a befogadó levonásba helyezheti, egyértelmű, hogy a számla összesített adóalapjáról és adójáról kell adatot szolgáltatni. Fejtörést okozhatnak azonban azok a számlák, amelyeken áfás és adómentes tételek is vannak, vagy éppen egyenes és fordított áfás tételek is szerepelnek. Még különböző áfa-kulcsú tételek esetén is gondolkodóba eshetünk, hogy vajon az M-lapon az összesített adóalap- és adóösszeget kell feltüntetni, vagy áfakulcsonként külön soron többször is szerepeltetni kell a számlát. Sőt, sokak számára az sem egyértelmű, hogy ha a számlán feltüntetett áfát csak részben vonhatják le, akkor az “adó” rovatba a levonásba helyezett vagy a teljes áfa-összeget kell-e beírniuk.

A legutolsó kérdésről már szóltunk cikksorozatunk első részében: A NAV által a befogadói adatszolgáltatásról közzétett tájékoztató is kiemeli, hogy az Áfa tv. előírásával összhangban a számlában feltüntetett áfaalapot és a számlában feltüntetett áfaösszeget kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Ha tehát az áthárított áfának akár csak egy töredékét is levonja az adóalany, a számlában szereplő teljes adóalapot és adót kell feltüntetni az összesítő jelentésben. Ez akkor is igaz, ha a beszerzett termék vagy igénybe vett szolgáltatás adójának csak egy részét helyezheti levonásba az adóalany (pl. telefonszámla vagy magáncélra is használt bérelt cégautó esetén), és akkor is, ha a számlán szereplő egyes tételek áfáját teljes mértékben levonhatja, míg másokét egyáltalán nem.

Ami a különböző áfa-kulcsú tételeket illeti, az Áfa tv. nem írja elő azok elkülönített szerepeltetését az adatszolgáltatásban, és a kitöltési útmutatóból, valamint a honlapján közzétett tájékoztatókból megállapíthatóan az adóhatóság sem vár el a törvényben előírthoz képest több adatot. Ha tehát kapunk egy számlát, amin van egy 27%-os adómérték alá eső, 100.000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy 5%-os áfa-kulcsú, 50.000 Ft nettó értékű tétel, és a számla bármely tételéhez kapcsolódóan érvényesítünk levonási jogot, nem kell megbontani a számlát, hanem az M-02 lap “Adóalap” elnevezésű (c) oszlopába (100.000+50.000=) 150 ezer forintot (figyeljünk, hogy az adatokat ezer forintban kell feltüntetni!), míg az “Adó” elnevezésű (d) oszlopba (27.000+2.500=29.500, ezer forintra kerekítve:) 30 ezer forintot fogunk írni.

Az adómentes és a fordított áfás tételek esetében az okozhat dilemmát, hogy ha külön kerülne sor az áfás és az adómentes vagy fordított adózású tételek kiszámlázására, az utóbbiakról készült bizonylatról nem kellene adatot szolgáltatni befogadói oldalon, hiszen áthárított áfát nem tartalmazna. Felmerül a kérdés, hogy ha egy számlára kerültek a különböző áfa-kategóriába tartozó a tételek, az M-lapon ekkor is az összesített adóalap- és adóösszeget kell feltüntetni, vagy az adómentes illetve a fordított áfás tételeket mellőzni kell az adatszolgáltatásból.

A kérdést a NAV honlapján 2020. július 28-án közzétett tájékoztató válaszolja meg. Ebben az adóhatóság egyértelművé teszi, hogy ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból – nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója a számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

Ha tehát kapunk egy számlát, amelyen van egy 27%-os adómérték alá eső, 100.000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy adómentes, 50.000 Ft nettó értékű tétel, és a számla alapján érvényesítünk levonási jogot, akkor az M-02 lap “Adóalap” elnevezésű (c) oszlopába (100.000+50.000=) 150 ezer forintot, míg az “Adó” elnevezésű (d) oszlopba 27 ezer forintot fogunk írni.

Szeptember végéig még lehet hibázni

Az új koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején elrendelt korlátozások az adóalanyok mindennapi működését is megnehezítették, értelemszerűen akadályozták hát a számlaadat-szolgáltatás kiterjesztésére való felkészülést is. Erre a Pénzügyminisztérium és a NAV is tekintettel van. Az adóhatóság ezért 2020.06.17-én közzétett a honlapján egy tájékoztatót, miszerint meghatározott feltételek fennállásakor nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adóalany a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti.

A szankciómentesség nemcsak a számlakibocsátókra, hanem azon adózókra is érvényes, akik a 100 ezer forint áthárított adót el nem érő bejövő számlákra vonatkozóan nem teljesítik maradéktalanul az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az M-lapok helyes kitöltésére való felkészüléshez és az esetleges automatizálásához is biztosít tehát egy kis pótlólagos felkészülési időt ez a moratórium.

Két dologra azonban oda kell figyelni. Az egyik, hogy csak az újonnan kötelezetti körbe került (100 ezer forint áthárított adót el nem érő) számlákra terjed ki a könnyítés, a július 1. előtt is jelentendő számlákra vonatkozóan tehát a moratórium időszakában is az előírásoknak megfelelően teljesíteni kell az adatszolgáltatást. A másik pedig az, hogy a számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek eddig nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében. (Azoknak, akiknek már korábban is volt ilyen kötelezettségük, már ahhoz kapcsolódóan el kellett végezniük a regisztrációt.)

Mire ügyeljünk még az M-lapok kitöltése során?

Az áfa-bevallások M-lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibákról a NAV 2020.02.28-án közzétett egy tájékoztatót a honlapján. Az ebben leírt problémák egy részét már érintettük, az alábbiakra azonban még fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet:

  • Jellemzően előforduló hiba, hogy a teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja stb.) tüntet fel.
  • Úgyszintén gyakori probléma, hogy a számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.

Amennyiben jelenleg akár ilyen, akár a cikksorozatunkban korábbiakban említett hiba még előfordul, érdemes a moratórium idejét felhasználni annak kiküszöbölésére.


Kapcsolódó cikkek:


Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során?
2020. július 29.

Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.