Kiemelt adózók, feltételes adómegállapítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 37/2006. (XII. 25.) PM rendelet tartalmazza a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló, 2007. január elsejétől hatályos szabályokat.

Kiemelt adózónak minősülnek a rendelet értelmében az előző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, illetve a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 2200 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta. Külön kategóriát képeznek a 3000, illetőleg a 10 000 legnagyobb adózó, akik fokozott adóhatósági ellenőrzésre számíthatnak a jövőben is. Legalább háromévente górcső alá veszik a 488 millió forintot elérő illetve azt meghaladó adóteljesítménnyel rendelkezőket. Azokat pedig, akiknek az adóteljesítménye a 119 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta, továbbá 2006. szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra voltak kötelezettek, az APEH elnöke soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti. A jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 56/2005. (XII. 29.) PM rendelet hatályát vesztette.

A 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet a feltételes adómegállapítás iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárási szabályokat határozza meg. A kérelmet a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon kell 4 példányban, magyar nyelven a Pénzügyminisztériumhoz kell az alábbi okiratok csatolásával benyújtani:

  • közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolata,
  • 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak közjegyző által hitelesített másolata,
  • a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylat másolata.

A díjat a PM 10032000-01454055 számú számlájára kell befizetni. Ennek elmaradása esetén a kérelem nem bírálható el. Fontos tudni, hogy a kérelem visszavonása esetén a befizetett díj nem követelhető vissza, illetve, hogy a díjfizetésre részletfizetést vagy fizetési halasztást nem lehet kérni. A rendelet 2007. január 1-jétől alkalmazható. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 6/2004. (II. 13.) PM rendelet ellenben a hatályát vesztette.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.