Változik a szakképzési hozzájárulás szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2006. évi CXIV. törvény egyebek mellett a szakképzési hozzájárulás szabályait is módosítja. A változtatás céljaként a pénzügyminiszteri előterjesztés a saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányad felhasználásának az elősegítését, illetve azt jelölte meg, hogy a mikro- és a kisvállalkozások az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben vegyék igénybe a hozzájárulási kötelezettség csökkentésének ezt a módját.

Az elszámolt költségek összege a módosítás folytán a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékáig terjedhet, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében ellenben továbbra is csak 33 százalék lehet.

A változtatás másik fő eleme, hogy az elszámolhatóság feltételeként eltörölték a munkaügyi tanácsok által hozott döntést. A döntéshozatal helyett a honatyák egy egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettséget vezettek be.

A hozzájárulásra kötelezett által saját hatáskörben maximálisan felhasználható eddigi 80 százalékos mértékét ellenben 70 százalékra csökkentették azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést. A fejlesztési támogatás összege 2007. április elsejétől ugyanis csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként.

Érdemes kiemelni, hogy a szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi a jövőben. Az intézet a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóság illetékes igazgatóságát, aki az ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.