Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A végelszámolás elméletileg azt a szándékot jelzi, hogy egy cég minden tartozását ki akarja fizetni, mielőtt végleg lehúzza a redőnyt. A gyakorlatban azonban nem ritka, hogy egyes cégek csak a vagyon kimentésére használják a végelszámolást, és a tartozásokat eszük ágában sincs kifizetni. Nem árt tehát résen lenni a hitelezőknek.
A végelszámolások száma évről évre nő a Coface Hungary kimutatása szerint. Míg 2006 első félévében még csak 2641 ilyen eljárás volt, 2010 első félévében már 7254, vagyis öt év alatt közel háromszorosára nőtt a szám. A tavalyi és az idei első félév között 23 százalékos volt a növekedés.
A végelszámolásnál az adós vállalja: úgy fejezi be tevékenységét, hogy előtte kifizeti valamennyi hitelezőjét. Végelszámolást tehát elméletileg akkor indít egy cég, ha elég vagyona van arra, hogy kifizesse a hitelezőit. Ez akár garanciát is jelenthetne a hitelezőnek. De nem feltétlenül. Az éberség nem árt, mert nem minden végelszámolást indító cégnek ez a szándéka.
Vannak vállalkozások, amelyek csak az időt húzzák a végelszámolással. Ráadásul ezt minden következmény nélkül tehetik. Ha ugyanis menet közben „kiderül”, hogy a cég vagyona „mégsem fedezi” a tartozásait, akkor sincs semmi szankció a végelszámolást indító céggel szemben, az eljárás átmegy felszámolásba. Csak az a baj, hogy eddigre már valószínűleg üres a kassza. Hogyan lehetséges ez?
A folyamat úgy zajlik, hogy a végelszámoló felméri, mennyi a céggel szembeni követelés és ezek kiegyenlítéséhez értékesíti a cég vagyoni eszközeit. És ez utóbbin van a hangsúly. A felszámoláshoz képest a végelszámolásban ugyanis viszonylag ellenőrizetlen formában zajlik a céges vagyon értékesítése – hívta fel a figyelmet a Coface Hungary jogásza, Czibor Zsolt.
Nem a felszámoló, vagy vagyonfelügyelő végzi ugyanis ezt a tevékenységet, hanem a végelszámoló. Aki lehet külső megbízott, de akár a cég ügyvezetője is betöltheti a tisztet. Előbbi jelenthet bizonyos garanciát. Utóbbi esetben viszont elég bizonytalan lehet a hitelezői kontroll – a cégvezető pedig viszonylag védetten tudja értékesíteni a céges vagyont, mindenfajta ellenőrzés nélkül. Ebben komoly veszélyek rejlenek.
Arról, hogy végelszámolásba fogott a cég, értesítenie kell a hitelezőit, de nem közvetlenül, hanem csak a Cégközlönyben kell közzétenni a bejelentést. Ha ez megtörténik, vagy ha a hitelező még pluszban közvetlen értesítést is kap az adóstól, hogy az végelszámolásban van (már árulják a vagyont, hamarosan ki lesz fizetve az adósság), elméletileg még nincs gyanúra ok. Ilyenkor a hitelezők általában meg is nyugszanak.
De van számos olyan jel, ami arra utalhat, hogy még sincs minden rendben. Gyanús lehet, ha a végelszámoló maga az ügyvezető. Aggodalomra adhat okot az is, ha egy korábbi elismert követelést a végelszámolásban vitatnak. Az sem túl bíztató, ha a végelszámoló nem együttműködő, ha a hitelező kérdéseire nagyon kevés vagy kitérő választ ad. Kétséges a végelszámolás hitelessége akkor is, ha megbízható forrásokból tudni lehet, hogy a cégnek biztosan nincs annyi vagyona, hogy kifizesse a tartozásait. S persze az sem a legjobb jel, ha sokáig húzódik az eljárás – sorolta a jogász.
A cikk teljes terjedelemben az fn.hu-n olvasható.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
