Kinek mennyi jut az szja-kedvezményből?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megosztható lesz-e a járulékkedvezmény a házastársak, élettársak között? Ez határozza meg, ki mennyit nyer a családi adókedvezmény kiterjesztésével – írja blogbejegyzésébe az RSM DTM.
Egyelőre még nem váltak ismerté a családi adókedvezmény érvényesíthetőségének kiterjesztéséről szóló jogszabály-módosítások, csak a kormányzati kommunikáció korábbi bejelentései ismertek.
Eszerint a személyi jövedelemadónál nem érvényesíthető adólap (adó) kedvezmény érvényesíthető lesz a bruttó fizetésből levonandó 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékból.
Korábbi számításaink szerint jellemzően az alacsonyabb keresetű 3 gyermekes családok járnak jól, hiszen számukra is kihasználhatóvá válik a teljes kedvezmény összege, amennyiben 300 000 forint havi keresettel rendelkeznek. Idén ehhez 618 750 forintos családi jövedelemre van szükség. Fontos hangsúlyozni, hogy a 3 gyermekesek alacsonyabb jövedelem esetén is nettó pozíciójavulást fognak érezni, hiszen az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékuk összege meg fog jelenni a képzeletbeli borítékukban.
Fontos kérdés, hogy a jogalkotás során felmerül-e a járulékkedvezmény esetén is az a megoldás, amely a személyi jövedelemadónál bevezetésre került, és amely szerint a kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Hiszen amennyiben igen, akkor akár KSH által megállapított bruttó átlagkereset (228 200 forint) alatti egyéni jövedelemmel rendelkező kétkeresős pár esetén is teljes mértékben kihasználható lehet például a 3 gyermek után járó adó-, illetve adóalap-kedvezmény. Szintén előnyhöz juthatnak azok a kétgyermekes egykeresős családok, amelyek minimálbérrel vagy közfoglalkoztatási bérrel rendelkeznek, vagy az adóév során csak bizonyos időszakban bírnak keresettel.
De mi lesz a nyugdíjjal, a táppénzzel és a gyeddel? Jogosultak lesznek-e azok, és milyen mértékben, akik élnek a kedvezménnyel, és nem, vagy nem teljes mértékben fizetik meg az egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? A vonatkozó jogszabályok jelenlegi szövege alapján igen, és a korábbi módon, hiszen ezeknek a juttatásoknak az alapja jelenleg még nem a befizetett összeg (a svéd modell még nem került bevezetésre), hanem a járulékalapot képező jövedelem.
Kell-e félni attól, hogy kiürül az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alap? A társadalombiztosításhoz kapcsolódó jogszabályok alapelvei alapján az állam köteles fedezetet teremteni a kiadásokhoz, akkor is, ha a bevételek nem fedezik a társadalombiztosítási alapok kiadásait. Vajon nem lenne egyszerűbb az úgynevezett negatív adó rendszerét bevezetni a személyi jövedelemadóba? E módszer szerint az adókedvezmény nem csak a tárgyévi adó összegéig érvényesíthető, hanem a tárgyévben fel nem használható adókedvezményt vagy a következő évben lehet felhasználni, vagy vissza lehet igényelni. A kormányzat filozófiája szerint viszont ez nem járható út, mivel a hangsúly a munkaalapú társadalom megteremtésén van, mely szerint ez a juttatási forma is a munkavégzéshez, illetve annak ellenértékéhez kapcsolódik.
A tervezett megoldást már sokan vitatták, és várhatóan fogják is, főleg szociális alapon, hiszen a jövedelemmel nem rendelkező, vagy a sokgyermekes, de aránytalanul alacsony jövedelmű családok számára ez nem fog segítséget nyújtani. Mindazonáltal ez a korrekció lehetővé teszi, hogy a családok egy jelentős részénél, ezen belül is főleg az alacsony és átlag körüli fizetéssel rendelkezők esetében a nettó jövedelem emelkedjen.
A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
