Kisgyermekes munkavállalók után érvényesíthető kifizetői adókedvezmények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anyasági ellátás után ismételten munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása a kifizetők számára számos munkajogi teherrel, korlátozással jár (erről korábbi, Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok című cikkünkben olvashattak), mely a munkaadók szemében kevésbé teszi vonzóvá ezen munkavállalók felvételét, „visszavételét”. Erre is tekintettel a jelenlegi kormányzat az ún. munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kifizetőt megillető adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni ezen munkavállalói csoport foglalkoztatását. E cikkünkben a kedvezményekre vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.


 Az ún. munkahelyvédelmi akciótervben foglalt adókedvezményekről az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eatv.) rendelkezik, mely kedvezmények egyik típusa az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyt alkalmazó kifizető által a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény (Eatv. 462/D.§).

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény tartalma

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető a 08-as bevallásban havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  • 27 %-ával a foglalkoztatás első két évében és

  • 14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

Hosszabb időre vonatkozóan vehető igénybe a kedvezmény azon munkavállaló után, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül (a továbbiakban: kiemelt kedvezményezett). Esetükben a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  • 27 %-ával a foglalkoztatás első három évében és

  • 14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

  • A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a kiemelt kedvezményezett esetében 5 évig érvényesítheti.

  • A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

  • A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

  • A kiemelt kedvezményezettek tekintetében a kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén a fentieken túl szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.

  • A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében járó kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

  • A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.

  • A kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a kiemelt kedvezményezett tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

  • A kedvezmény érvényesítése havonta a 08-as bevallásban történik. A korábbi időszakra vonatkozóan igénybe nem vett kedvezmény pedig önellenőrzés útján érvényesíthető, azzal, hogy ez az érintett időszak tekintetében az elévülés időtartamát kitolja.

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adóalap kedvezmény

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az érintett személyi kör után a szociális hozzájárulási adó mellett a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is kedvezmény érvényesíthető.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában foglaltak szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, melyet csökkent – többek között – az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eatv. 462/D. §-a alapján igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

 

A cikk szerzője dr. Nagy Krisztina (ügyvéd, munkajogi szakjogász), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 Az ún. munkahelyvédelmi akciótervben foglalt adókedvezményekről az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eatv.) rendelkezik, mely kedvezmények egyik típusa az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyt alkalmazó kifizető által a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény (Eatv. 462/D.§).

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény tartalma

A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető a 08-as bevallásban havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  • 27 %-ával a foglalkoztatás első két évében és

  • 14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

Hosszabb időre vonatkozóan vehető igénybe a kedvezmény azon munkavállaló után, aki a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. tv.) szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül (a továbbiakban: kiemelt kedvezményezett). Esetükben a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  • 27 %-ával a foglalkoztatás első három évében és

  • 14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

  • A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a kiemelt kedvezményezett esetében 5 évig érvényesítheti.

  • A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

  • A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

  • A kiemelt kedvezményezettek tekintetében a kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén a fentieken túl szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.

  • A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a kiemelt kedvezményezettek tekintetében járó kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

  • A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.

  • A kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a kiemelt kedvezményezett tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

  • A kedvezmény érvényesítése havonta a 08-as bevallásban történik. A korábbi időszakra vonatkozóan igénybe nem vett kedvezmény pedig önellenőrzés útján érvényesíthető, azzal, hogy ez az érintett időszak tekintetében az elévülés időtartamát kitolja.

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adóalap kedvezmény

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az érintett személyi kör után a szociális hozzájárulási adó mellett a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is kedvezmény érvényesíthető.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában foglaltak szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, melyet csökkent – többek között – az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eatv. 462/D. §-a alapján igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

 

A cikk szerzője dr. Nagy Krisztina (ügyvéd, munkajogi szakjogász), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]