Kisokos a helyi iparűzési adóról – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A helyi iparűzési adót szabályozó, helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az elmúlt években több alkalommal változott, az adó kiszámítása több ponton is összetettebbé vált. Cikksorozatunk célja, hogy a helyi iparűzési adó szövevényes rendszerét átláthatóbbá és követhetőbbé tegyük.

A helyi adók általános kérdéseiről, megállapításának minden önkormányzatra irányadó szabályairól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezik. Ez alapján az önkormányzatok a következő helyi adókat állapíthatják meg:

• Vagyoni típusú adók:

1. Építményadó

2. Telekadó

• Kommunális jellegű adók:

1. Magánszemély kommunális adója

2. Idegenforgalmi adó

• Helyi iparűzési adó

Helyi iparűzési adó

A székhely, telephely szerinti önkormányzat javára a vállalkozási tevékenység után a vállalkozást helyi iparűzési adókötelezettség terheli. A vállalkozás megalapításánál a helyi adó alá is be kell jelentkezni, akkor is, ha adómentesség illetné meg. A bejelentkezés elmulasztása esetén mulasztási bírság szabható ki.

A helyi iparűzési adót nem a jövedelem, hanem alapvetően a bevétel után kell fizetni, tehát egyfajta forgalmi adónak is tekinthető: az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Vállalkozó fogalma a Htv. szerint: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Több önkormányzat illetékességi területén végzett állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvényben előírt feltételek szerint megosztania. Ennek a módszertanát a Helyi adó törvény melléklete tartalmazza.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés (ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot) esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.

Vállalkozói kötelezettségek

1. A vállalkozás székhelyének, telephelyének megválasztása

A vállalkozás székhelyének, telephelyének, új telephely alapításának, régi megszüntetésének egyik – adott esetben meghatározó szempontja, hogy a székhellyel, telephellyel érintett településen az önkormányzat milyen helyi adókötelezettségeket ír elő az ott működő vállalkozások számára. Ennek keretében tisztázandó, hogy a helyi önkormányzat az iparűzési adóra milyen adómentességeket és kedvezményeket nyújt.

2. Helyi adóval kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítése

Alapításkor tisztázandó, működés során ellenőrizendő, hogy az egyes régi, vagy új telephelyek bejelentése az önkormányzati adóhatóság felé megtörténtek-e. A változások is bejelentés-kötelesek.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

3. Helyi adó bevallási, fizetési, előlegfizetési és feltöltési kötelezettségek teljesítése

A helyi adó bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési és adófeltöltési kötelezettségeket ugyanúgy teljesíteni kell, mint a központi adókét, a megfelelő határidőben, melyek elmulasztását a törvény bírságokkal szankcionálja. A helyi bevallási, befizetési határidőket is az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.

4. Több önkormányzat területén végzett állandó iparűzési tevékenység és megosztása

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (Htv. 39.§./2/)

5. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység szabályainak betartása

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt – eltérően a 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben foglaltaktól – az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---