Kissé borúlátóbb lett az IMF

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint összességében minimálisan romlottak a globális gazdaság idei kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 2,8 százalékkal nő a januárban várt 2,9 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,1 százalékról 3 százalékra mérsékelte a szervezet.

Tavaly 3,4 százalékkal nőtt a világgazdaság. Az IMF szerint a világgazdaság ismét erősen bizonytalan szakaszban van, nehezen megjósolható hatásai vannak az előző három év sokkjainak, így elsősorban a koronavírus-járványnak és Oroszország ukrajnai inváziójának.

A visszaesett kereslet élénkítése, az elhúzódó kínálati zavarok, a nyersanyagárak erőteljes növekedése egyebek között arra vezetett, hogy az infláció több évtizedes szintre emelkedett számos országban, ami viszont agresszív szigorításra késztette a jegybankokat, hogy az inflációt visszaszorítsák az inflációs célszintre és hogy hűtsék az inflációs várakozásokat.
Azt megelőzően, hogy néhány bank összeomlása megrázta a pénzügyi szektort, az idei év elején már voltak jelek a világgazdaság stabilizálódására az Ukrajna elleni orosz invázió után, aminek következtében megugrott a nyersanyagok és energiatermékek ára. Ez jelentős irányváltásra és alkalmazkodásra kényszerített számos gazdaságot.

A januári, 1,2 százalékos becsléséhez képest 1,3 százalékra javította a fejlett országok idei évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap, miközben a jövő évi adatot 1,4 százalékon tartotta. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2,7 százalékkal nőtt tavaly.
Az euróövezetben a tavalyi 3,5 százalékos GDP-növekedés után idén 0,8 százalékos bővülést vár az IMF, 0,1 százalékponttal magasabbat a januári prognózisban jelzettnél, 2024-ben pedig 1,4 százalékost az év elején becsült 1,6 százalék helyett. Az idei németországi növekedési prognózisát 0,2 százalékponttal, 0,1 százalék csökkenésre rontott az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra fogta vissza. A német GDP tavaly 1,8 százalékkal nőtt.

A jelentés összeállítói szerint Magyarországon az infláció a tavalyi 14,5 százalék után idén 17,7 százalék, jövőre 5,4 százalék lesz, míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalék után 4,1 százalék lesz idén és 3,8 százalék jövőre. A világkereskedelmi forgalom tavaly 5,1 százalékkal bővült, az idén az IMF prognózisa szerint 2,4 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal nő. Januári becsléséhez képest az idei forgalom alakulásával kapcsolatos adaton nem változtatott az IMF, a jövő évit 0,1 százalékponttal feljavította.

A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 96,36 dollár volt tavaly. Az idén 73,13 dollár, jövőre pedig 68,90 dollár lehet az IMF szerint. Az IMF a fejlett országokban 4,7 százalékos inflációt vár az idén és 2,6 százalékost jövőre. Az idei inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal fölfelé módosították, a jövő évit nem változtatták a januári becsléshez képest. Az euróövezetben idén 5,3 százalékos, jövőre 2,9 százalékos, Japánban az idén 2,7 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, az Egyesült Államokba pedig idén 4,5 százalékos, jövőre 2,3 százalékos inflációra számít az IMF.

A fejlődő országokban az idén 8,6 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 0,5 százalékponttal, jövőre 1,0 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél. Tavaly a fejlett országokban 7,3 százakkal, a fejlődő országokban 9,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

(MTI)