Kiszolgáltatott dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon alacsony a dolgozók érdekképviseleti szintje, a multik nincsenek oda a szakszervezetekért, a kisvállalatoknál pedig szinte sehol sincs ilyen.

Az utóbbi évekhez képest határozottabb arcát mutatta a magyar szakszervezeti mozgalom a munka ünnepén, igaz, ennek megágyazott a kormány tavaly bevezetett megszorító csomagja. A szövetségek nem elégedtek meg a szokásos munkavállalói „sirámokkal”, hanem írásban és demonstráción is kifejezésre juttatták elégedetlenségüket az adó- és járulékemelésekkel szemben. Mindez azonban nem feledteti, hogy Magyarországon a munkavállalók szervezettsége rendkívül alacsony; mind a köz-, mind a versenyszférában nagyon kevés tagja van a különböző érdekvédelmi szervezeteknek. Ennek egyik oka, hogy az emberek nem tartják elég hitelesnek a szakszervezeteket, emellett például néhány multinacionális vállalat sem nézi jó szemmel, ha a dolgozói csatlakoznak az érdekvédőkhöz. A kkv-knál az érdekképviselet kérdése gyakorlatilag nem is kerül szóba – mondta lapunknak Bernáth Ildikó fideszes képviselő, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a diszkrimináció a foglalkoztatásban albizottság elnöke. Bernáth szerint addig nem is várható javulás, amíg például az MSZOSZ választási megállapodást köt az MSZP-vel, hiszen később éppen azzal a kormánnyal szemben kellene képviselnie a munkavállalók érdekeit, amelynek egyik pártjával korábban szövetségre lépett.

Az MSZP-nél úgy vélik, a magyar munkavállalók érdekképviselete főképp a mikro- és kisvállalkozások körében korlátozott, ebben a szektorban nagyon nagy az emberek kiszolgáltatottsága. A szakszervezetek érdekérvényesítési képessége csak ott tud hatni, ahol működő és viszonylag magas szervezettségű tömörülés(ek) vannak – mondta lapunknak Filló Pál országgyűlési képviselő, az MSZP munkás és érdekképviseleti tagozatának elnöke.
A nagyobbik kormánypártnál a szakszervezetek jogi szabályozását megfelelőnek tartják, az érdekérvényesítési képességet a hatályos törvények nem gátolják, azonban hosszú távon szükségessé válhat a munkaadók és a munkavállalók érdekeltségének javítása a szervezettség növelése érdekében – mondták lapunknak. Ott, ahol nem működik szakszervezet, segíthet a munkahelyi érdekérvényesítésben, ha az ágazati kollektív szerződést – például az építőipar esetében – kiterjesztik – véli Filló Pál.

Az ipari társadalmat felváltó információs társadalom, amellyel például rugalmas munkarend, a „kékgalléros” munkaerő számának erőteljes csökkenése jár, a szakszervezeteket is új kihívások elé állítja. Ezekhez az új követelményekhez egyelőre nem csupán Magyarországon, Európában sem sikerült alkalmazkodni – véli Pongrácz Tibor, az MDF gazdasági főtanácsadója. A párt a munkavállalók érdekeinek képviseletét nagyon fontosnak tartja, ám tapasztalataik szerint ez Magyarországon jelenleg alacsony szintű; nem a munkajoggal vagy a szakszervezeti joggal, annak érvényesülésével van a baj. Szakszervezetekre szükség van, de az újfajta társadalmi berendezkedés újfajta működést kíván – mondta a NAPI Gazdaságnak Pongrácz. A hazai érdekérvényesítés rendszerének áttekintését a kormánynak kellene kezdeményeznie, az MDF szívesen részt venne a párbeszédben – tette hozzá. A szakszervezetekre és a munkavállalók érdekérvényesítésére vonatkozó kérdéseinkre a KDNP-től és az SZDSZ-től lapzártánkig nem érkezett válasz.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

Hullócsillagok – adócsaló médiavállalat omlott össze

Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.