Kiváló lehetőséget nyújtanak az ázsiai befektetések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nemzetközi vagyonkezelő legfrissebb tőkepiaci elemzése szerint a jelenlegi gazdasági válság az eddig nagyon kedvezően prosperáló ázsiai régiót is sújtja. Ám összehasonlítva a globális gazdaság többi térségével, Ázsia még a válság közepette is megőrizte a befektetők bizalmát, és jelentős növekedési kilátásokkal rendelkezik.
Habár az ING Investment Management más fejlődő piacokban is lát növekedési potenciált, jelenleg Ázsia az egyetlen olyan piac, amely meggyőző és stabil alapokkal rendelkezik a hosszú távú befektetésekhez.
Mindenképpen Ázsia mellett szól az a figyelemre méltó tény, miszerint – amellett, hogy nem innen indult ki a válság, sőt, „jó” körülmények között nagyon sok külső befektetést vonzott – Ázsia ma már 61 százalékkal járul hozzá a globális fejlődő piaci GDP-növekedéshez. A térség olyan jelentős gazdasági „motorokkal” rendelkezik, mint Kína és India, a két legfontosabb fejlődő ázsiai ország. Jellemző rájuk, hogy helyi piacaik nagyon sokat fejlődtek, ezért relatíve ellenállóbban nézhetnek szembe a globális (fogyasztói) recesszió hatásaival. Ez különösképpen igaz akkor, ha a költségvetési helyzetük (államháztartás egyenlege és a fizetési mérleg) bíztató, azaz többletet mutat. India GDP-jének csak 23 százaléka, míg Kínának csak 32 százaléka származik az exportból. Az exportpiacok szűkülése miatt növekedési kilátásaik ezen országoknak is romlottak, ám nem olyan mértékben, mint a kisebb országoknak, amelyek függenek az USA-ba és más nagy országokba irányuló exportjuktól. Recessziós periódusokban a térség nagy országai a helyi infrastrukturális befektetések növelésével és a helyi fogyasztás erősítésével védekeznek (ahogy az USA is ezzel próbálja a válságot kezelni).
Az összes fejlődő piaci gazdaság közül most Kína tudja a flexibilis monetáris politika és a gazdaságstimuláló fiskális politika eszközeit a legsikeresebben alkalmazni, így bizonyosan a jövőben is a régió elsődleges motorja marad. Kína esetében fontos tény, hogy a térség népesség-növekedésének főszereplője, a jövőre vonatkozólag pedig ambiciózus beruházási tervekkel rendelkezik: a városokba 2020-ig több mint 250 millió embert szeretnének beköltöztetni.
Ázsia abban is különbözik az USA-tól és az EU-tól, hogy pénzügyi szektora sokkal egészségesebb. Nagyrészt az állam által kontrollált kínai bankrendszer nagyon kevés problémával küzd. A kínai központi bank expanzív politikája miatt a hitelezés jelentős növekedésnek indult az országban. A fejlődő ázsiai régió az elmúlt évtizedekben felelős és következetes gazdaságpolitikát folytatott, ezért ma már csak kevésbé függ a külföldi tőkebefektetésektől. Ez a tartós fejlődés szorosabbá tette a fejlett gazdaságokkal a régió kapcsolatát, valamint ez a stabilitás tükröződik a térség átlagosan magasan prognosztizált P/E rátájában is (egy részvényre jutó éves vállalati eredmény), amit a következő 12 hónapra átlagosan 11,9-es értékre várnak. Ez Dél-Amerikára 8,8, míg a fejlődő európai régióra 4,2; az összes fejlődő országra pedig globálisan 9,3 a várakozás.
Az ING Investment Management elemzésének egyik legfontosabb megállapítása szerint hosszú távon a fejlődés hatására új jelenség alakulhat ki: az exportorientált kisebb gazdaságok függése a nagyobb, fejlett piacoktól megmarad, de a fejlett országok függése a fejlődőktől egyre jelentősebb lesz. Erre jó példa az, hogy tavaly a növekvő kínai nyersanyagimport hatására az árak az egekbe szöktek. De a német példa is érdekes, amely gazdaság a múltban fokozatosan csökkentette amerikai exportjának súlyát a fejlődő ázsiai országok javára, most azok fogyasztásának csökkenésével jelentős negatív hatással szembesült.
A már önmagukban is erős gazdasági térséget alkotó ázsiai piacok súlya a jövőben még inkább növekedni fog, és ennek hatására már nem csak a konjunktúrák idején lesznek fontos befektetési célpontok, hanem előkelő helyük megmarad a befektetői univerzumban: így a fejlődő piacok fontos célpontjai maradnak a kötvény- és részvénybefektetőknek is. Ezt a stratégiaváltást pedig nem változtatja meg a globális recesszió és a pénzpiaci válság sem. Ez a tendencia tükröződik az ING Investment Managementnek a fejlődő országok átlagos, hosszú távú növekedési ütemére vonatkozó modelljeiben is, mivel a prognózisa szerint hosszú távon USA 2,5 százalék, az Eurozóna 2 százalék, Japáné 1,5 százalék, a fejlődő országok viszont 4,8 százalékkal fognak növekedni!
Forrás: Vlággazdaság Online
