Költségnövekmény kompenzáció az ÚMFT pályázatoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2/2010. (I. 8.) NFGM rendelet kompenzálja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló beruházások forint árfolyamának változásából eredő költségnövekményt a nyertes pályázóknál.

A rendelet értelmében ha az ÚMFT keretében megvalósuló projekt elszámolható összköltsége a forint árfolyamának a külföldi devizákkal szemben elszenvedett gyengülése következtében megemelkedik, és ezért a megnövekedett költségtartalommal benyújtott kifizetési igénylések alapján kifizetendő támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet, az a kedvezményezett, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a költségnövekedés finanszírozása érdekében kompenzációra jogosult.

A kompenzáció érdekében a kedvezményezett – az NFÜ honlapján közzétett kérelem kitöltésével, legkésőbb az utolsó kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg – kezdeményezheti a támogatási szerződés – ennek hiányában a támogatói döntés – módosítását, ha

  • a) az adott projektben a devizához kötött beszerzés keretében tervezett vagy megvalósított gép-, eszköz-, jármű-, berendezés-, vagy technológiabeszerzés és a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó szállítói szolgáltatás értéke együttesen eléri a projekt elszámolható összköltségének a 25%-át,
  • b) a költségnövekmény várhatóan eléri (vagy elérte) az eredeti, jóváhagyott és elszámolható összkiadás 4%-át, de legalább 5 millió forintot,
  • c) az adott projektben a támogatási arány eléri vagy meghaladja a 80%-ot,
  • d) a pályázat, projekt sajátosságai miatt a műszaki tartalom csökkentése, a költségátcsoportosítás, illetve egyéb, a projektvégrehajtás során rendelkezésre álló eszközök alkalmazása nem ellensúlyozza az árfolyamhatást, és
  • e) a projekt költségvetésében betervezett tartalék nem nyújt fedezetet az árfolyam emelkedéséből eredő többletköltségekre.

A költségnövekmény összege a kérelem benyújtásának napján érvényes technikai árfolyam és a bázisárfolyam különbözetének a devizához kötött kiadással vett szorzata. A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.

A támogatási szerződés – ennek hiányában a támogatói döntés – módosítása eredményeként a projekt költségvetése árfolyam-kompenzációs tartaléksorral egészül ki. A tartalékot kizárólag a projekt megvalósítása során ténylegesen realizált árfolyamveszteségből adódó többletköltség kompenzációjára lehet felhasználni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.