Költségvetés megalapozása – adómódosítások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

November 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló 2009. évi CIX. törvényt, amelyből az adózást érintő módosításokat emeltük ki.

A személyi jövedelemadó körében adóterhet nem viselő járandóság lesz a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része.

Változik a járulékalapot képező jövedelem fogalma is. Eszerint járulékalapot képező jövedelem lesz az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ideértve a kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forintra (napi összege 165 forintra) emelkedik.

A prémiumévek programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá – ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít – ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A programban részt vevő közszolgálati jogviszonyban állót a köztisztviselői törvény szerinti cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg.

A pályakezdő fiatal (START-kártyás) foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint: alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő, továbbá a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

Az áfa törvény módosítása folytán 5 százalékos adókulcs alá került a távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást.

---