Komoly bírságra számíthat a cége, ha túl sok készpénzt fizet ki egy partnernek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesen tudják, hogy 2019-ben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó számára nem fizethet többet készpénzben, mint bruttó 1,5 millió forint havonta. A szabály jól jelzi, hogy a hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a készpénzfizetés visszaszorítására a gazdaság kifehérítése érdekében. – emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere. A tranzakciók 1,5 m Ft-ot meghaladó része után 20% mulasztási bírságot kell fizetni.

A bejelentés elmulasztása esetén a fent említett 20%-os bírságon túl 500 ezer forintig terjedő bírsággal is számolnia kell mindkét félnek, mivel mindkettőjüket felelősségre fogják vonni. Ez az összeg a két fél közötti tranzakciókra vonatkozik. Nem jelent kibúvót az sem, ha a két fél között több szerződés van érvényben, és ezekre hivatkozva több kifizetés történik. Ilyenkor is összesen maximum bruttó 1,5 m Ft-ot lehet készpénzben fizetni havonta.

A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózókat a jogszabályok kötelezik számlanyitásra. Ilyenek például a gazdasági társaságok, az áfás magánszemélyek és egyéni vállalkozók. Az áfamentességet választó egyéni vállalkozónak és a magánszemélyeknek jogszabályi előírás alapján nem kötelező bankszámlát nyitniuk, így akkor sem vonatkozik rájuk a szabály, ha mégis van bankszámlájuk.

A jogszabályi előírás alapján csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek, így nem nevezzük ebben a tekintetben készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy –terhelés: például ha az egyik fél befizeti egy számla ellenértékét a jogosult bankszámlájára.

Ha a felek mégis átlépik ezt a határt, a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének a pénzmozgás napjától számított 15 napon belül be kell ezt jelentenie az adóhivatalnak a 40-es „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon. A kapcsolt vállalkozások között még alacsonyabb a készpénzfizetés bejelentési határa, nekik már 1 m Ft-ot meghaladó készpénzfizetést is be kell jelenteniük – figyelmeztetett Siklós Márta.

Az árukereskedelmi tevékenységet folytatókra más szabályok vonatkoznak. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok szerint nekik belső szabályzatukat be kell nyújtaniuk a kereskedelmi hatósághoz. A hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. Ezzel lehetővé válik, hogy a nyilvántartásban szereplő kereskedő elfogadjon 2,5 m Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést.

Nem kell bejelenteni a készpénzfizetést akkor, ha a kifizetésre nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenében, hanem munkaviszonyhoz, munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kapcsolódóan kerül sor. Továbbá ha egy számla ellenértékének csak egy részét fizetik készpénzzel, egy másikat pedig átutalással, vagy egyes részleteket adott naptári hónapon túl fizetnek ki.

A kapott kötbér, késedelmi kamat, kártérítés vagy kölcsöntörlesztés nem számít bele a készpénzzel kifizetett összegbe. Azonban a kölcsönt után fizetendő kamatra már alkalmazni kell a készpénzfizetési korlátot.


Kapcsolódó cikkek

2019. június 13.

Készpénzben fizetjük az online rendeléseket

Még mindig a készpénz a legnépszerűbb fizetési eszköz a magyar online vásárlók körében, 84 százalékuk leginkább utánvéttel, készpénzben szeret fizetni annak ellenére, hogy a webáruházak átlagosan négyféle fizetési lehetőséget kínálnak – derül ki a GKI Digital és az Árukereső mintegy 3200 webáruház bevonásával készült közös felméréséből.
2019. június 26.

A magyarok közel fele megszokásból fizet készpénzzel

A magyarok közel fele megszokásból fizet készpénzzel, miközben a háztartások többségének van bankkártyája, és ismerik a bankkártyás fizetést – ez derült ki az elektronikus fizetési szokásokról készült országos, reprezentatív kutatásból.