NAV-dolgozókat vettek őrizetbe

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. május 29.
Címkék: ,
Rovat:
Őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három dolgozóját – hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd esti Híradójában.

Azt mondták: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárást a NAV bűnügyi igazgatóságának több dolgozója ellen. Több embert előállítottak és gyanúsítottként hallgattak ki – tették hozzá.

Korábban az Index írt arról, hogy ügyészségi nyomozók vitték el kedd délelőtt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Huszti úti épületéből a felderítő osztály volt vezetőjét. Megkeresésükre Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője azt közölte, hogy “a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást folytat”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.