Könnyebb és olcsóbb cégalapítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyszerűbb lesz a vállalkozások élete szeptember elsejétől, könynyebben és olcsóbban alapíthatnak céget. A felsőoktatásban tanulók számára viszont drágul az élet a tandíj bevezetése miatt. A dohányzóknak a cigaretta lesz keserűbb az adónövelést követően.

Cégalapítás. A cég- és a társasági törvény szeptember 1-jétől hatályos szabályai szerint gyorsabb és olcsóbb lesz a vállalatalapítás, rugalmasabb a tulajdonosok döntési szabadsága és szigorúbb az ügyvezető felelőssége. Közelebbről: változnak az elektronikus úton érvényesíthető, úgynevezett egyszerűsített cégeljárás feltételei, így az alapítást megkönnyítő törvényi szerződésmintákat ezentúl már nemcsak a kisebb vállalkozások, hanem a részvénytársaságok is alkalmazhatják. Az egyszerűsített cégeljárásban alacsonyabb lesz az illeték, mégpedig cégformától függetlenül egységesen tizenötezer forintot kell majd fizetni, és a vállalat bejegyzésének közzététele ingyenes lesz. Az új szabályozás értelmében a kft. és a zrt. alapítóinak ezentúl kevesebb törzstőkeminimumról kell gondoskodniuk: az előbbinél 3 millió forintról 500 ezerre, az utóbbi esetében pedig 20 millió forint helyett 5 millióra mérséklődik a megkövetelt összeg.
Egy éve nagy vihart kavart a társasági törvénynek az a szabálya, amely kizárta, hogy a vezető tisztségviselőt munkaviszonyban alkalmazzák. Az új rendelkezés erre most ismét lehetőséget ad. A felelősségi szabályozás egyebek között azáltal szigorodott, hogy a kft. ügyvezetője köteles nyilatkozni a tagságnak és a cégbíróságnak arról, hogy a vállalkozás valamely kifizetése nem veszélyezteti a cégvagyont. Erről eddig a társasági szerződésben lehetett rendelkezni.

Felsőoktatás. Azon hallgatóknak, akik most szeptembertől államilag támogatott alapképzésben vagy egységes, osztatlan, illetve mesterképzésben kezdik meg tanulmányaikat, 2008 szeptemberétől alapképzésben 105, mester- és osztatlan képzésben 150 ezer forint fejlesztési részhozzájárulást, azaz tandíjat kell fizetniük évente. A gyeden, gyesen lévők mentesülnek a fizetés alól.
Megváltozik a hallgatói juttatások rendszere: a 116 500 forintos hallgatói normatíva 35-40 százaléka szociális, 59 százaléka teljesítményalapú támogatásként osztható szét. A rendszer új eleme az első évfolyamosok alaptámogatása, amely nem alanyi jogú, hanem pályázat útján a szociálisan rászorulók kaphatják.

Közoktatás. A nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak négyévente meg kell hoszszabbítaniuk a továbbműködési engedélyüket. Nagyobb lesz az önkormányzatok intézményfenntartó mozgástere. Egyes többcélú intézmények egyre több feladatot láthatnak el, például egységes pedagógiai szakszolgálatban megszervezhető a családsegítés, az iskola-egészségügy. A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.
Eltörlik a különdíjazás nélküli órákat. A teljesítményértékelés eredményeit a munkáltatónak figyelembe kell vennie a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapításakor.felnőttképzés. Az állami foglalkoztatási szerv szeptembertől ellenőrizheti a felnőttképzők gyakorlati oktatását, ebbe a területileg illetékes gazdasági kamarákat is be kell vonniuk. Az ellenőrzés során az is vizsgálható, hogy a képző intézmény által szervezett oktatások szerepelnek-e a nyilvántartásban. Ha a felnőttképző szabályt szeg, azt az eddiginél súlyosabban szankcionálhatják, akár egy évre is eltilthatják a működéstől. A módosítás lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által vizsgaszervezési joggal felruházott intézményekben folyó szakmai vizsgák hatósági ellenőrzését. A miniszternek arra is lehetősége van, hogy ha szükséges, előírja a munkahelyi gyakorlatnak és a külföldi szakmai gyakorlatnak a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésébe történő beszámítását.
A holnaptól hatályos reformprogram része az új térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása; ezek magukban foglalják a közoktatási törvény szerinti szakképzés-szervezési társulást, a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartását, a csak szakképzési évfolyammal és csak alapozó oktatással működő szakképző iskolák integrált szakképzési feladatellátását, valamint a szakképzés-szervezési társaságot is.

Egészségügy. A megváltozott gyógyítási feltételekhez és a betegellátásban történt igényekhez igazítja az egészségügyi szakképzések szakmai és vizsgáztatási követelményeit a szaktárca. Ezért szeptembertől módosul az erről rendelkező, a Népjóléti Minisztérium 1996-ban meghozott rendelete. Ugyancsak módosul az 1999-ben megalkotott kormányrendelet, amely a kórházak és szakrendelők, valamint a háziorvosi szolgálatok finanszírozásáról szól. Ennek legfőbb oka, hogy az egészségügy szerkezetének áprilisi megváltozása óta jelentősen módosult az egyes ellátási szintek kapacitása. A kórházi aktív ágyak száma 16 ezerrel csökkent, miközben 7 ezerrel nőtt a krónikus betegeket fogadó osztályok ágyszáma. A kormány a finanszírozás eszközével kívánja ösztönözni, hogy a drága kórházi kezelések helyett – ahol az indokolt – a járóbeteg-szakellátásban lássák el a betegeket. Bővül az egynapos ellátás is, amely a fejlettebb egészségügyi intézményrendszerű országok 30-60 százalékához képest nálunk csupán öt százalék körüli. A bővítésre kiírt pályázaton 47 intézmény nyert, a beavatkozások fedezetére évi 3,3 milliárd forintot biztosít a tb. Szabályozzák a kórházak gyógyítási teljesítményeit, s a reformnak megfelelően súlyozottan osztják szét az egészségbiztosítási alap idei, 25 milliárd forintos megtakarítását.

Jövedéki adó. Átlagosan 2,7 százalékkal emelkedik szeptembertől a dohánytermékek jövedéki adója. Az idén ez már a második ilyen jellegű lépés, április elsején ugyanilyen mértékben nőtt az adó. Holnaptól a „normál”, azaz 9 centiméternél nem hosszabb cigaretta esetében a tételes adó mértéke 7600 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 28 százaléka, de legalább 13 965 forintot kell fizetni ezerdarabonként. A 9–18 centiméteres cigarettáknál 27 930 forint a minimumadó, a 18–27 centiméter közöttiek esetében pedig 41 895 forint a legkisebb adó ezerdarabonként.
A szivarok, szivarkák után fizetendő adó szeptembertől a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka. A finomra vágott fogyasztási dohány jövedéki adója a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 4610 forint lesz kilogrammonként. Az egyéb fogyasztási dohány minimumadója ugyancsak 4610 forint.
Mint arról korábban beszámoltunk, az elmúlt két évben szigorú intézkedésekkel sikerült visszaszorítani a feketekereskedelmet, a cigarettacsempészek által kedvelt keleti határ menti térségekben jelentősen nőtt a legális forgalom.

Köztisztviselők. Ősztől közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, megbízás, ha a köztisztviselő már legalább egy éve alkalmazásban áll. A közalkalmazottaknál viszont épp ellenkezőleg, enyhít egy kormányrendelet. Nem lesz kötelező pályázat kiírása azon munkakör esetében (például könyvelő, adminisztrátor, gyermekfelügyelő, szakápoló, gondozó), amely az A–E fizetési osztályba való besorolással tölthető be.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.