Korábban szűnhet meg a bankadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Orbán Viktor miniszterelnök Bécsben egy kamarai rendezvényen a Raiffeisen Bank képviselőjének kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy 2013. január 1-jével a bankadót nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetik az adórendszerből.


A bankadó helyett ugyanis megjelenik a pénzügyi tranzakciós illeték, amelynek részleteiről még tárgyalnak – mondta a miniszterelnök. A bankadót érintő kritikai észrevételre a kormányfő úgy reagált: egyetért vele, brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas a bankadó mértéke.

A kormány korábban úgy döntött, 2013 elejétől a bankadó fele marad a rendszerben, 2014-től pedig ez az adó megszűnik.

A tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amit, ha valóban realizálódik, kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fognak fordítani – mondta Orbán Viktor, aki az illetékről azt is megjegyezte, hogy az nem válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme lesz.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a miniszterelnök kijelentése kapcsán az MTI megkeresésére kifejtette: az eredeti tervek szerint a bankadó felét vezette volna ki a kormány a jövő évtől, de miután a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés költségeinek egy részét le lehetne írni ebből az adóból, így már nem lenne olyan brutális, mint az előző három évben volt. Még kérdéses, hogy a tranzakciós illetékből mennyi terheli majd a bankokat, és mennyit háríthatnak át az ügyfelekre, de az biztos, hogy a kétféle adó együtt már meghaladná a teherviselő képességüket.

Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy amíg a pénzügyi tranzakciós illeték részletei – például az abból várt költségvetési bevétel – nem ismertek, addig nem lehet megítélni a bankadó kivezetésének reálgazdasági hatásait. Ha például csak a tranzakciós illeték marad, és abból – a jelenlegi terveknek megfelelően – 130 milliárd forintos bevétellel számol a kormány jövőre, akkor pozitív hatása lehet a hitelezésre a bankadó kivezetésének.

Ez a hatás ugyanakkor nem érvényesülne, ha magasabb bevételre lenne szükség a tranzakciós illetékből a bankadó kiesése miatt – mondták elemzők. A bankadó esetleges kivezetése miatt keletkező költségvetési lyukat egyébként is be kell tömni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május elején beszélt arról, hogy várakozásaik szerint 2013-ra olyan együttműködést tudnak kialakítani a magyarországi bankrendszerrel, amellyel elkerülheti a szektor a bankadó megfizetését. Amennyiben ugyanis a bankok bővítik a hitelezést, azt leírhatják a bankadóból, így a hitelezés megfelelő növelésével akár el is tűnhet jövőre az idei 120 milliárd felét kitevő bankadó.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

NAV: október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje

Október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben értesíti azokat, akik az online számlaadataik, az online pénztárgépadataik és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) küldött adatok alapján érintettek lehetnek – közölte a NAV hétfőn.

2024. október 15.

A közvetett adózás rendszere Mauritiuson (1. rész)

Mauritius gazdasági fejlődése sikertörténet: az ország függetlensége elnyerése óta mezőgazdasági országból diverzifikált gazdasággá fejlődött, ahol fejlett az idegenforgalom, a textilipar, és a pénzügyi szektor is. Az áfa bevezetésére 1998-ban került sor, amely a korábbi értékesítés típusú adózást váltotta fel. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.