Körvonalazódik az új eva


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Könnyebbséget jelentene a kis cégeknek a pénzforgalmi adózás, ám még bőven akadnak aggályok – derül ki az RSM DTM friss blogbejegyzéséből.


Az e havi bevételem egymillió forint. Összes kiadásom, benne a vállalkozás fejlesztésére vett új géppel hatszázezer forint. Az adóalapom tehát négyszázezer forint. Pont. Ha minden jól megy, a jövőben akár így is kiszámolhatják a magyar mikro- és kisvállalkozások a rájuk háruló közterheket.

A jelentős ráncfelvarráson átesett, a hét elején bemutatott új Széll Kálmán Terv pénzforgalom alapú adófizetést vetít előre a legkisebb cégek számára. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyébe lépő új szisztéma lényege az lenne, hogy összetett eredmény-kimutatás helyett csupán a bevételeket és a kiadásokat kell nyilvántartani, ezekből pedig automatikusan kialakul az adóalap is. Az egyes tételeket pedig akkor kell figyelembe venni, amikor azokat ténylegesen kifizetjük, vagy amikor azok ténylegesen megérkeznek a cég számlájára. Nem kell külön számolni a tőke- és a munkajövedelmeket sem, hiszen megszűnik a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása. Nem vitás, hogy a kis cégek drukkolnak e tervek megvalósulásáért, hiszen gazdálkodásuk sokkalta egyszerűbbé válna a jelenleginél.

Ahogy azonban az minden átalakításnál lenni szokott, ez a felvetés is támaszt aggályokat. Nehézséget okozhat többek között az erre jogosult vállalkozói kör meghatározása. Korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az új adózási rendet térségekhez vagy iparágakhoz kötnék, ez azonban súlyos igazságtalanságokat okozna. A tervek ismeretében az új adónem választása a mikro- és kisvállalkozások számára válhat elérhetővé, ami a mai magyarországi vállalkozói kört ismerve igen széles réteget vonhat be a pénzforgalmi adóztatásba, persze a részletszabályokat meg kell várni.

További kérdéseket vet fel az áfa elszámolása. Az világosan kiderül a kormányzati tervekből, hogy az eva helyébe lépő új adó a nyereség- és osztalékadót kiváltja, az áfát azonban nem. Márpedig megvalósulás esetén az általános forgalmi adót is pénzforgalom alapján kell majd elszámolni. Vagyis akkor kell befizetni az adót, amikor az adott munkavégzés, termék vagy szolgáltatás leszámlázott ellenértékét kézhez vettük.

Ebből azonban az is következik, hogy az áfalevonási jog is a számla kifizetésének időpontjához kötődik. Márpedig az uniós direktíva nem kedveli azokat a megoldásokat, amikor a jogszabály nem szavatolja az adó levonásának konkrét időtartamot belüli lehetőségét. Hazánkat éppen ezért marasztalta el az Európai Bíróság tavaly: a kormány meg is változtatta a vonatkozó szabályokat, és sor került mintegy 250 milliárd forintnyi, „bennragadt” adó visszatérítésére.
Ezzel minden bizonnyal a kormányzati adószakemberek is tisztában vannak, nem véletlenül jegyzi meg maga az új Széll Kálmán Terv is, hogy „a pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben ki kell egészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással”.

Az előnyöket figyelembe véve reméljük, hogy sikerül EU-konform választ találni ezekre a kérdésekre, és az új adózási rend ténylegesen megvalósulhat.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.