Kötőszón múlik az EKAER-mentesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az RSM DTM szövegértelmezése szerint él az EKAER kapcsán a mentesség, ha a szállított áru tömege, vagy értéke nem haladja meg az előírtakat – olvasható az RSM DTM blogjában.


Még éppen Karácsony előtt hirdették ki az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCII. törvény.

Ebben a jogszabályban, többek között, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) egyes szabályai módosultak, egyszerűsítve, illetve felhasználó-barátiabbá téve az amúgy jelentős adminisztrációs terheket és bizonytalanságokat hordozó rendszert.

A korábban elfogadott rendelkezések szerint EKAER bejelentési kötelezettséget keletkeztetett, ha akár csak egy guriga sajtot, vagy egy skatulya gyufát helyeztek egy útdíj köteles járműre, melynek közúti szállításával vagy EU más tagállamából Magyarországra irányuló beszerzés, vagy egyéb célú behozatal, valamint Magyarországról EU más tagállamába irányuló termékértékesítés, vagy egyéb célú kivitel, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítés valósult meg. Ez a szabályozás többek között ellehetetlenítette volna a külföldi internetes megrendeléseket is.

A társadalmi egyeztetés keretében ezt ismerte fel a jogalkotó és hozott egy mentesítő szabályt mely a következők szerint szól:

(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól

a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,

b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó

ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,

bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot

nem haladja meg.

A fenti joghely értelmezése a korábbi blogbejegyzésemhez írt kérdések tanúsága szerint komoly problémát jelent a vállalkozások számára. A kérdés egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy vajon a mentességgel éléshez szükséges-e mindkét határérték alatt maradni, vagy elég csak az egyiket teljesíteni. A mi szövegértelmezésünk szerint a mentesség él, ha a szállított áru tömege, vagy értéke nem haladja meg az előírtakat. Egyszerűnek tűnik ez a megközelítés, de mégis mi okozhat problémát, illetve bizonytalanságot?

A fenti értelmezést elfogadva következő érdekes következtetésekre juthatunk:

Amennyiben építési alapanyagot (pl. homok) szállítunk útdíjköteles járművel, akár 20 tonna tömegben, akkor sem keletkezik EKAER bejelentési kötelezettség, mivel az áru értéke nem haladja meg az 1 millió forintot.
Egy iPhone6 modell tömege darabonként nettó 129 g, fogyasztói ára 220 990 forint. A számítás egyszerűsítése okán éljünk a feltételezéssel, hogy a bruttó tömege a csomagoló anyaggal együtt 200 g, míg beszerzési ára 200 000 forint. Ebben az esetben 12 495 db készülék tömege 2 499 kg, tehát nem lépi át az egyik határértéket, míg az áru értéke 2 499 millió forint.

Amennyiben 201 kg cukrot (kockázatos élelmiszer) egy útdíjköteles járművel szállítunk, akkor az mentesül az EKAER bejelentési kötelezettség alól, míg ha ugyanezt az árumennyiséget egy Opel Astra kombi csomagtartójában szállítjuk – tekintve, hogy mentességi szabályok csak útdíjköteles járműre vonatkoznak – EKAER bejelentésre kötelezett lesz.

Nem lepődnék meg, ha a jogalkotói szándék nem ez lett volna, látva a fenti példákat. Talán erre utal a NAV honlapján található, a gyűjtőfuvarozással kapcsolatos teendők vonatkozásban adott válasza is, amely szerint bejelentési kötelezettség keletkezik, ha már az egyik határértéket átlépi a szállítandó áru. Más kérdésekre adott válaszok esetében a NAV ragaszkodik a jogszabály fogalmazásához.

A tanulság, hogy a jogszabály fogalmazása során akár egy kis kötőszavon is elcsúszhat a vélelmezhető jogalkotói szándék. Kíváncsi vagyok, hogy sor kerül-e a tavaszi ülésszak során a kötőszó cseréjére! Mit tud tenni az óvatos vállalkozó? Fokozza az éberségét.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.