Középkori adócsalásról tanúskodik a normann kincs

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. szeptember 2.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezeréves adócsalásra derített fényt az a több ezer normann pénzérme, amelyre januárban bukkantak véletlenül fémkeresők a délnyugat-angliai Somerset grófságban.

A British Museum szerdán jelentette be a közvetlenül a normann hódítások kora utáni időkből származó lelet megtalálását. Ez a második legnagyobb ilyen lelet a korból.

A pénzérmék egy része II. Harold angol királyt ábrázolja, aki 1066-ban a Normandiai Vilmos ellen vívott hastingsi csatában vesztette életét. Másik részük a trónra lépő győztest, Hódító Vilmost, Anglia első normann királyát ábrázolja.

Gareth Williams, a múzeum kurátora elmondta, hogy a 2528 érmét tartalmazó kincs szokatlanul nagy és nagyon fontos a történelem azon időszakának megvilágításához. “A történészek között nagy vita folyik arról, hogy folytonosság vagy változás történt közvetlenül a normann hódítás után, illetve az azt követő hosszabb időszakban. Az érmék segítenek megérteni, miként hatottak a társadalomra a normann időszak alatt bekövetkezett változások” – közölte.

Három érmét hibridként, kétféle érme kombinációjaként azonosítottak. Ez a gyakorlat a pénzverők általi adóelkerülés egyik korai formája volt. Ezeken az érméken a nyelvezet és a rajzok egyaránt utalnak Haroldra és Vilmosra, és könnyen tovább lehetett adni törvényes fizetőeszközként, mivel egy átlag angolszász írástudatlan volt és a királyok képe hasonlított egymásra.

A kérdésre, hogy valaki miért temetett el ennyi pénzt, Williams elmondta, hogy Délnyugat-Anglia erőszakos hely volt az 1066-os csata után, a walesiek rendszeresen betörtek és Harold fia is visszatért az Ír-szigetről. “Képzeljünk el egy ingatag helyzetű kort, amikor az országot olyan uralkodó irányítja, akit nem mindenki támogat és a kontinenssel való viszony is bizonytalan. Ilyen körülmények között választhatta valaki, hogy a föld alá rejti pénzét” – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


A legvikingebb viking
2018. március 30.

III. Harald norvég király élete és halála talán legjobban mutatja be a viking kort, a viking szellemiséget. Kalandos élete során mindent megtett, megtapasztalt, ami a vikingekre jellemző volt. Harcos, hajós, kegyetlen fosztogató, hős és kegyvesztett, trónkövetelő, uralkodó, államszervező, csatákban győzedelmes és vesztes egyaránt volt. Még halála is tipikus viking halál volt! Írásunkban az adózás most kevésbé jelenik meg, de a vikingekkel kapcsolatos adótörténeti sorozatban helye van személyének.

 

A vikingek és az adózás – 1.rész
2018. január 12.

Sajátos romantika lengi körül a vikingeket. Egyrészt egy hősi mítosz övezi őket, akik felfedezték Grönlandot, sőt Amerikát is, más oldalról viszont sokan kíméletlen, barbár, vérgőzös rablóknak tekintik a viking hódítókat. Mi az igazság? Most és a következő hetekben – péntekenként – róluk lesz szó az Adó Online oldalán, és természetesen a vikingekkel kapcsolatos adózási kérdéseket is sorra vesszük majd.

A vikingek és az adózás – A hatalom megszerzése Angliában (5. rész)
2018. március 2.

A viking történelem legérdekesebb, legeseménydúsabb fejezetét Angliában írták. A viking-kor az Angliához tartozó kis sziget, Lindisfarne kolostorának 793. évi kifosztásával vette kezdetét, és a dél-angliai hastingsi csatával zárult le 1066-ban. Anglia gazdagsága volt a támadások egyik oka, de szerepet játszott a sziget Skandináviához való földrajzi közelsége, illetve az angol királyságok gyengesége is.

A vikingek öröksége
2018. április 6.

Hét írásban elemeztük a vikingek történelmi szerepét, különös tekintettel az adózással való kapcsolatukra, hatásukra. A sorozat befejező részében összefoglaljuk a korábbi írások tartalmát, szólunk a vikingek kulturális vonatkozásairól, hatásairól. Talán legfontosabbnak az tekinthető, hogy tevékenységük milyen irányba mozdította a történelem kerekét, milyen örökséget hagytak maguk után.