Tízmillliárdokat hozott a büdzsének az online pénztárgép


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Öt éve kötelező az online pénztárgépek használata; ma 213 ezer kassza adatait látja folyamatosan a NAV. Három év alatt több mint 530 milliárd forint bevételt hoztak az államkasszának az innovatív gazdaságfehérítő intézkedések.

A feketegazdaság elleni küzdelem első komoly lépése volt az online pénztárgép használatának kötelezővé tétele 2014. szeptember 1-jétől – mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A jelenleg 213 ezer kasszából álló rendszer iránt nem véletlen a folyamatos nemzetközi érdeklődés, hiszen három év alatt több mint 530 milliárd forint bevételt hoztak az államkasszának az innovatív gazdaságfehérítő intézkedések – tette hozzá.

Öt éve, 2014. szeptember 1-jén, még 176 ezer online pénztárgép üzemelt, jelenleg már 213 ezer kassza küldi a valós idejű adatokat az adóhivatalnak – mondta Izer Norbert.

Az államtitkár a növekedés okai közül a pénztárgép használatra kötelezettek körének bővülését emelte ki. 2017. január 1-jén tíz új szektor kapcsolódott be az online rendszerbe, azóta többek között a taxisoknak, az autószerelőknek, a plasztikai sebészeknek, a mosodáknak, és a fitnesztermeknek is pénztárgépbe kell ütniük a bevételeiket – emlékeztetett.

A bővítés szükségességét jól szemlélteti a forgalmi adatok megugrása. Míg 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9780 milliárd forint volt, addig 2017-re – az újabb szektorok bevonását követően – már 11 011 milliárd forintra nőtt – jelentette ki Izer Norbert.

Hangsúlyozta, a forgalomnövekedés mellett a költségvetésnek is jelentős összegeket hozott az online kassza. Az Európai Unió Bizottságának a tanulmánya szerint 2014 és 2016 között, a három év alatt 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be költségvetésbe az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán – részletezte az államtitkár.

A digitalizáció egyre nagyobb segítség a feketézőkkel szembeni küzdelemben – emelte ki Izer Norbert.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be, amely nemcsak az ellenőrzésre történő kiválasztást segíti, hanem a végrehajtást is sokkal hatékonyabbá teszi. Az online adatokból ugyanis az is látszik, hogy mennyi pénz van a nagy tartozást már hosszú ideje nem rendező vállalkozó kasszájában – mondta.

Az ötéves online pénztárgéprendszer technológiája egyedülálló a világon – összegezte Izer Norbert, hozzátéve, hogy Magyarország első online gazdaságfehérítő rendszere necsak az államkassza bevételét növeli, hanem a csalárd adózók kiszűrésével biztosítja a tiszta piaci versenyt, így védve a jogkövető, tisztességes vállalkozásokat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.