Közművezeték-adót terveznek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a nagy multinacionális cégektől számítana jelentős bevételre az állam a BKV megmentésénél felvetődött közművezeték-adóból – tudta meg fideszes forrásokból a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a nagy önkormányzati közszolgáltatókon túl a távközlési társaságoknak és a televíziós, internetes, telefonos kábelszolgáltatóknak kellene majd a terhet viselniük.


Az adó hatálya alá tartozhatnának a víz- és csatornavezetékek, a gázvezetékek, a telefonos, kábeltelevíziós, riasztórendszeres vagy más föld alatti vezetékek is.

Az önkormányzati társaságok közül Budapesten érintett lehet a Főtáv, a heteken belül városi tulajdonba visszakerülő Fővárosi Vízművek, a jelentős részben francia kézben lévő Fővárosi Csatornázási Művek, a szintén vegyes tulajdonú Fővárosi Gázművek, illetve az állam által a kilencvenes években privatizált Budapesti Elektromos Művek – írja a Magyar Nemzet.

Kormánypárti képviselők szerint sem a közműcégek, sem a közterületek alatti földet eddig ingyen használó multik nem fogják áthárítani a lakosságra a terheket, mert már így is elég nagy a piaci verseny – tér ki rá a lap.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.