Külföldiek ingatlanszerzése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még 2009. májusáig kell engedélyt kérniük az uniós állampolgároknak, ha másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant vennének Magyarországon. Az Adó Kódex 2008/5. számából megtudhatjuk, hogy a magyar állampolgároknak hogyan kell adózniuk külföldi ingatlantulajdonuk után.
A külföldi magánszemély (kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személy) és a külföldi jogi személy a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg (nem kell engedély, ha az ingatlant öröklés útján szerzi meg). Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg az uniós állampolgár, valamint az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térség tagállamában bejegyezett jogi személy. Kivétel ez alól a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan, amelynek megszerzéséhez az uniós csatlakozástól számított öt évig, vagyis 2009. május elsejéig a közigazgatási hivatal engedélye szükséges. Ugyanakkor, ha az uniós állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát is engedély nélkül lehet megszerezni. A folyamatos tartózkodást az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.
Az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez (2009. májusáig) a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell nyilatkoznia, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant. A feltételek betartását a közigazgatási hivatal a jegyző és az ingatlanügyi hatóság bevonásával ellenőrizheti. Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonost az előírt engedély iránti kérelem benyújtására. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló rendelet alapján szerezték meg, vagy ha a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy ha a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, illetve ha a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.
Belföldiek ingatlanszerzése külföldön, adókötelezettség
Magyar állampolgárok szabadon szerezhetnek ingatlant a világ bármely országában. A belföldi magánszemély adókötelezettsége azonban teljes körű és az összes bevételére kiterjed. Az adókötelezettségnek nem feltétele, hogy a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák. A magánszemély összevont adóalapjának részét képezi tehát a külföldről származó jövedelem is, nemzetközi egyezmény hiányában, vagy ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehetővé teszi. Az ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti állam tekintendő a jövedelemszerzés helyének. Ha a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén az ingatlan fekvése szerinti állammal, a belföldi illetőségű magánszemélyt adókötelezettség terheli akkor is, ha az ingatlana nem a Magyar Köztársaság területén van. A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapján kell forintra átszámítani. A külföldön megfizetett adó beszámítható az összes adókötelezettségbe. Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan – adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő – jövedelem is részét képezi, amelyre vonatkozóan a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelemre az adótábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó. Az adótábla átlagos adókulcsát úgy kell számítani, hogy a számított adót el kell osztani az összevont adóalappal. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapján kell forintra átszámítani.
Az Adó-kódex 2008/5. száma az ingatlannal kapcsolatos jogi és adózási tudnivalókkal foglalkozik.
