Külföldiek (kötelező) magán-nyugdíjpénztári tagsága

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran felmerül a kérdésként, hogy a külföldi alkalmazottaknak kötelezően be kell-e lépniük magánnyugdíjpénztárba, azaz pályakezdőnek minősülnek-e a magyar jogszabályok alkalmazása során. A választ megtudhatjuk Varga Éva cikkéből az Adó-tb szaklap 2009/8. számából.

A magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), valamint a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (195/1997. R.) és a 172/1997 (X. 6.) kormányrendelet (172/1997. R.) szabályozza.

A vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapítható, hogy a pénztártagság létesítése szempontjából a külföldi személyekre is az Mpt. általános rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a pénztártörvény nem tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár között. A biztosítási kötelezettség és a tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Tbj. rendelkezéseit kellett és kell alkalmazni jelenleg is. A biztosítási jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából figyelemmel kell lenni a Tbj. 13. §-ában foglalt rendelkezésre, mely törvény előírásait a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre pedig az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, továbbá a Tbj. 11. §-ában foglaltakra is, amelyek meghatározzák, hogy kikre nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás.

A 2006. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a pénztártagság létesítése szempontjából – fő szabályként – a magyarországi első biztosítottá válás ténye és időpontja (első nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése, létesítésének időpontja) a döntő tényező. A pályakezdői minőség elbírálása tekintetében önmagában az állampolgárság ténye nem releváns tényező.

Amennyiben tehát egy külföldi állampolgár Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét, a magyar jogszabályok szerint pályakezdőnek minősül, és kötelező belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A külföldi állampolgár pénztártag az itt megszerzett járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot és tagdíjat köteles fizetni. Ezt követően, ha a külföldi személy (pénztártag) később már nem Magyarországon dolgozik, és továbbra is tagdíjat kíván fizetni a magyar magánnyugdíjpénztárba, az Mpt. szabályai szerint megállapodást köthet a magánnyugdíjpénztárral tagdíjfizetésre.

A most ismertetett írás részletesen foglalkozik egyebek között a harmadik állam állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó eltérő szabályokkal, a pénztártagság létrejöttével kapcsolatos eljárással, a Közösségi rendelettel, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, illetve a pénztárválasztás, átlépés kérdésével is.

---