Külföldön nem tetszik a biztosítási adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai nagy biztosítókat meglepte, hogy nem európai mintájú, azaz nem fogyasztási jellegű lesz az új biztosítási adó. Úgy vélik, a piac nem bolydul fel és nem rendeződik át – írja hétfői számában a Napi Gazdaság.


A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitjukat, immár 2010 óta – írja a lap. Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az fogyasztási jellegű, így egyértelmű, hogy az ügyfél fizeti.

A hazai biztosítási adó egyformán sújtja a régi és az új termékeket; míg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet – érvel egy külföldi biztosító képviselője.

A szakértők szerint elvi lehetőség a piac újrafelosztása, mert a feltörekvő biztosítók szinte kivétel nélkül veszteségessé váltak a bankadó, illetve a piaci visszaesés miatt. Nem állja meg a helyét Matolcsy György érvelése, amely szerint a baleseti adó keltette piaci mozgás jót tett az ügyfeleknek, mert a biztosítók díjkalkulációi már megvoltak a baleseti adó bejelentésekor – írja a Napi Gazdaság.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.