Különleges esetek a személyi jövedelemadózásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar személyi jövedelemadózás rendszere meglehetősen komplex, de akkor válik csak igazán komplexszé, ha kilépünk a nemzetközi színtérre. A bonyolult szabályokat példákon keresztül mutatták be Jancsa-Pék Judit és Elek Diána, a LeitnerLeitner tanácsadói a napokban egy workshopon.

A hazánkban dolgozó külföldiek és az őket alkalmazó cégek különleges kihívásokkal néznek szembe a személyi jövedelemadó bevallásakor és kiszámításakor, szintúgy a külföldön kiküldetésben lévő magyar munkavállalók, s egy multinacionális cég dolgozói részvényprogramja is komoly meglepetéseket hozhat a munkavállalónak adózási szempontból.  Az ado.hu a napokban egy cikkel segített a hazánkban dolgozó külföldiek adózása témájában.

A LeitnerLeitner tanácsadói példák segítségével világították meg a bonyolult szabályokat. Mi történik például szja szempontból, ha egy olasz munkavállalót olasz munkaadója a magyarországi leányvállalatához küldi értékesítési menedzser pozícióba, hogy egy új terméklánc piaci bevezetése során nemzetközi tapasztalataival támogassa a magyar ügymenetet? A kiküldetés időtartama 18 hónap, a dolgozó állandó lakóhelye, családja Olaszországban marad, s a menedzsernek csak az olasz céggel van munkaszerződése, a költségeket nem terhelik át a magyar cégre.

Külföldi munkavállaló Magyarországon

A válasz megtalálásához magyar szja törvény és az olasz-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt együttesen kell vizsgálni.  A menedzser akkor fizethetné az adót továbbra is az olasz államnak, ha az alábbi 3 feltétel egyszerre teljesülne:  a munkavállaló a vonatkozó adó-/naptári/pénzügyi évben vagy bármely 12 hónapos időszakban nem tartózkodik 183 napnál tovább a tevékenységvégzés államában , a térítést fizető személy nem bír illetőséggel a tevékenységvégzés államában (nem kötődik oda személyesen, családilag), illetve nem az ő nevében fizetik a juttatást és a térítést nem az azt kifizető személy tevékenységvégzés államában levő telephelye viseli.

Az olasz munkavállaló majdnem minden feltételnek megfelel, kivéve a 183 napos feltételnek. A majdnem ebben az esetben nemet jelent, hiszen mind a három feltételnek meg kellene felelnie, hogy továbbra is az olasz államnak adózhasson.  Mivel a kiküldetés hossza meghaladja a 183 napot, az olasz munkavállaló a magyar államnak fizeti a kiküldetése során kapott jövedelme után a 16 százalékos szja-t, méghozzá a kiküldetése első napjától számítottan.

A magyar cégnek adóhatósági bejelentést kell tennie a 14T104-es nyomtatványon, a munkavállalónak pedig magyar adóazonosító jelet kell igényelnie. Mivel nincs magyar kifizető, az olasz munkavállaló önfoglalkoztatói státuszba kerül és negyedéves adóelőleget fizet negyedévet követő hó 12-ig, s éves szja-bevallási kötelezettsége keletkezik Magyarországon. Vállalhatja a magyar cég is a kifizető szerepét a példában említett esetben, ekkor havonta kell az adóelőleget levonni.

Adó-kódex Számvitel 2014
A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Ezen a ponton talán érdemes közbevetni, hogy Albert Einstein egyszer azt mondta: a legnehezebben megérthető dolog a világon a jövedelemadó.  A fizikus éleslátása annál is lenyűgözőbb, mivel nem is ismerhette a magyar személyi jövedelemadó szabályozás részleteit. S még nem is értünk a példa végére, hiszen még nem tudjuk, mi lesz a járulékokkal?

A járulékokat továbbra is az olasz államnak kell fizetni. A munkavállaló ugyanis továbbra is a kiküldő tagállamban maradhat biztosított, ha a kiküldő vállalkozás nevében végzi a munkáját a fogadó államban, a kiküldő vállalkozás a tevékenységét szokásosan a kiküldő államban végzi, a munka várható ideje nem haladja meg a 24 hónapot, s nem olyan munkavállaló felváltására küldték ki, akinek a kiküldetési ideje lejárt. Ezen feltételek ebben a példában teljesülnek.  A munkavállaló teljes körű társadalombiztosítási ellátásra marad jogosult Olaszországban, és sürgősségi egészségügyi ellátásra Magyarországon Európai Egészségbiztosítási Kártyával.

Határ menti munkavállalók

Akkor sem egyszerű az élet az szja és a járulékfizetés szempontjából sem, ha a magyar munkavállaló dolgozik külföldön kiküldetésben, vagy éppen „határ menti munkavállaló”.  „Határ menti munkavállalónak” lenni speciális jogállást jelent, érdekes – mint arra Jancsa-Pék Judit fölhívta a figyelmet – hogy akár egy Angliában dolgozó magyar munkavállaló is lehet „határ menti munkavállaló”.  Igaz, ehhez haza kell látogatnia minden héten, amit Angliából meglehetősen költségesen tehető meg, de nem lehetetlen.

A szakértők által bemutatott egyik példa rámutatott arra, hogy egy hosszú ideje Ausztriában dolgozó, de hétvégente hazalátogató magyar munkavállaló ugyan Ausztriában adózik és fizeti a járulékait, de jogosult lehet mind Magyarországon, mind Ausztriában a teljes körű egészségügyi ellátásra, az S1 nyomtatvány kiváltásával. Ám nem minden ország hajlandó ilyen esetben kiadni az S1 nyomtatványt.

Egy másik példa kapcsán a szakértők arra hívták föl a figyelmet, hogy kockázatos a magyar cégnek a külföldre kiküldött munkavállalójánál a minimálbér+ devizaellátmány konstrukciót alkalmazni , mert az adóhatóság átminősítheti a devizaellátmányt jövedelemmé, ha igazolható az a gyanú, hogy az ellátmány és a munkaidő, munkateljesítmény összefüggenek.

Dolgozói részvényprogramok

Az szja akkor is tud meglepetéseket okozni, ha a munkavállaló nem mozdul ki Magyarországról, de a külföldi anyavállalat részvényjuttatásokkal kíván kedvezni a magyar dolgozóknak. Mint tudjuk, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, s ez a dolgozó külföldi részvényekhez juttatására is igaz lehet, ha az általános adózási vonzatokat tekintjük. Megszerzéskor ugyanis az  ingyenesen kapott értékrész után 16 százalék szja és 27 százalék eho kötelezettség keletkezik, utóbbit a munkáltató átvállalhatja.  Adózni azután a részvények értékesítésekor is kell az esetleges árfolyamnyereség után, az eho ilyenkor csak  14 százalékos, és 450 ezer forintos korlátja van.

Ám lehetséges sokkal kedvezőbb adózási feltételeket is elérni, bár ehhez néhány speciális szabálynak meg kell felelni. A már korábban is létező munkavállalói értékpapír-juttatási program, amellyel kedvezményesen juttathatók részvények a dolgozóknak, 2014-ben rugalmasabb lett a korábbinál. Megszűnt a program előzetes regisztrációja a NAV-nál, s megszűnt a részvételi minimum is, ami korábban az állományi létszám 10 százaléka volt.

A programban érintett dolgozók körét viszont objektív követelmény határozza meg – nem egyéni teljesítmény – s teljes körűen kell meghirdetni írásban.  Az értékhatár munkavállalónként egymillió forint, a kötelező tartási időszak 3 év, s nem terjedhet ki a program pusztán a vezetőkre.  Az így juttatott értékpapír megszerzése adómentes, a későbbi értékesítéskor azért ilyenkor is kell adózni, ha keletkezik árfolyamnyereség.  A LeitnerLeitner szakértői szerint ilyen kedvezményes adófeltételek mellett már érdemes lehet fontolóra venni a hosszú távú munkavállalói elkötelezettséget elősegítő dolgozói részvényprogramot.

---