Küszködnek a cégbíróságok az elektronikus ügyintézéssel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az első hónap tanúsága szerint egyelőre nem jelent nagy könnyebbséget a cégbíróságoknak az elektronikus ügyintézésre való átállás.
Júniusban ötször, júliusban háromszor annyian fordultak bejegyzési vagy módosítási ügyekben a Fejér Megyei Cégbírósághoz, mint a megelőző hónapokban. Ennek oka először az volt, hogy uniós kötelezettségeink miatt át kell alakítani a TEÁOR-számokat (az eredeti határidő június 30. volt), amihez júniusban a papíralapú ügyintézéshez ragaszkodó vállalkozók beadványainak tömege is hozzájárult – mondta lapunknak Fövényesi György, a Fejér Megyei Cégbíróság csoportvezető bírója. Bár a TEÁOR-számok átsorolásának határidejét június 30-áról december 31-ére tolta ki a kormány (Napi, 2008. június 13.), rengeteg vállalkozás döntött a nyári átállás mellett, és ez most is megterheli a hivatalokat.
Egyelőre a papírmunka és a postaköltség sem csökkent az egyórásnak meghirdetett elektronikus egyszerűsített cégbejegyzési rendszerrel, mert a vállalkozások jogi képviselőit először e-mailben értesítik a végzésről, de ha három napon belül nem kapnak visszajelzést a levél megnyitásáról, akkor postai úton is kézbesítik a határozatot. Ez jelentős többletmunkát okoz a hivataloknak, az elektronikus ügyintézésből adódó könnyebbség tehát a gyakorlatban még nem jelentkezik, továbbá az egyszerűsített cégeljárást az ígért bejegyzési idő ellenére sem választják többen, mint a papíralapú időkben – tette hozzá Fövényesi.
A vállalkozók már július előtt is dönthettek az elektronikus forma mellett, de az átállás óta az egyszerűsített bejegyzések esetében már kötelező gyakorlatban az egyéb adminisztratív lépések miatt a bejegyzés ideje valójában ugyanúgy több munkanap lehet, mint azelőtt. A cégbejegyzés akár az illeték befizetésétől számított öt napig is elhúzódhat, aminek hátterében a Magyar Államkincstár (MÁK) illetékfizetésről szóló visszaigazolásának késedelme áll.
A cégbíróságok fizikai ügyfélforgalma érezhetően csökkent, a cégkivonatokat azonban a gazdálkodó szervezetek többsége továbbra is papíralapon kéri, noha több forrásból is könnyen és gyorsan hozzájuthatnának a digitális változathoz. Mára a technikai háttér gyengeségeiből fakadó nehézségek is kiütköztek. Az átállás óta tapasztalt gondok sokszor nem az elektronikus rendszer hibáiból, hanem a számítógépes infrastruktúra gyengeségeiből fakadnak. Ha nem működik az internetszolgáltatás vagy lassúak a számítógépek, az elektronikus ügyintézés akár nehézkesebb is lehet, mint a papíralapú, és ezek a problémák sajnos igen gyakoriak – figyelmeztetett Miklós Dóra, a Győr-Moson-Sopron Megyei Cégbíróság csoportvezetője.
Noha 2005 szeptembere óta lehet elektronikus ügyintézéshez folyamodni, csak kevesen éltek a lehetőséggel; tömeges használatról csak július óta beszélhetünk, ebből fakadóan a rendszer hibái is csak most jelentkeznek igazán. Mivel idén áprilistól óriási kérelemtömeg érkezett a cégbíróságokhoz, amelynek feldolgozása hónapokat vesz igénybe, egyelőre lehetetlen megállapítani, hogy megváltoztatja-e az elektronikus eljárásrend a cégbejegyzések, illetve módosítások forgalmát.További probléma, hogy a vállalkozók gyakran hibásan töltik ki az elektronikus nyomtatványokat. A júliusban beérkezett nyomtatványok felét el kellett utasítani, mert nagyon sok az alaki hiba és az okirati hiányosság. Ilyenkor az ügyfélnek nyolc nap áll rendelkezésére az adatok pótlására, ami további csúszásokat eredményez – mondta Fenyő Éva, a Veszprémi Cégbíróság csoportvezető bírója. Az ügyfelek részéről nem érkezett panasz az elektronikus rendszerre, inkább a hivatali ügyintézésben jelentkeznek a hibák, mert előfordult, hogy nem vagy csak hosszabb idő alatt érkeztek meg a közzétételek, az illetékek vagy az adószámok, ezek a problémák azonban mostanra rendeződtek – tette hozzá Fenyő.
Az e-ügyintézéssel ugyanakkor átalakult a cégbírók feladata is, mivel az elektronikus regisztráció nyomán a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a törvényességi ellenőrzés, de a túlterheltség miatt ez a funkció még nem került előtérbe. Mindemellett az elektronikus ügyintézés egyelőre csak részlegesen valósulhat meg, mert vannak olyan okiratok, amelyek esetében a küldő szerv nem rendelkezik elektronikus rendszerrel. Ilyen ügyek a táblabíróságoktól érkező másodfokú határozatok is. Ezekben az esetekben az okiratok csak papíron léteznek, továbbá a törvényességi ügyekben továbbra is kizárólag papíralapú ügyintézés folyik.
Forrás: napi online
