Lecsapott a NAV, bezárt a számlagyár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromszázmillió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy számlagyár, amely hat budapesti székhelyű cég nevében fiktív számlákat állított ki – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

A bűnszervezet – amelyet egy budapesti vállalkozó irányított – milliárdos nagyságrendben gyártott számlákat reklámtevékenységről és építőipari munkákról. A kibocsátó cégek csak számlázással foglalkoztak, nem folytattak valós gazdasági tevékenységet, nem rendelkeztek alkalmazottakkal és telephellyel, valamint eszközeik sem voltak a számlázott tevékenységekhez.

A számlák jutalékkal csökkentett ellenértékét az átutalás után készpénzben juttatták vissza a megrendelőknek – tudatta a sajtóreferens.

A NAV pénzügyi nyomozói tizenöt embert gyanúsítanak az elkövetéssel. Őket a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt akár húsz év szabadságvesztésre is ítélhetik. Továbbá a nyomozással párhuzamosan adóigazgatási eljárás indult – olvasható a közleményben.

A nyomozók a helyszíneken milliós értékű órákat, ékszereket és mintegy 30 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint kezdeményezték az ingatlanok és bankszámlák zár alá vételét is. Ezzel megtérült az elkövetők által okozott teljes kár.

A tájékoztatás szerint a számlagyár tagjainak elfogásában és a bizonyítékok lefoglalásában hatvan pénzügyi nyomozó, tíz járőr és az illetékes adóigazgatóság munkatársai vettek részt. Mivel számítani lehetett arra, hogy a bűnszervezet irányítójánál fegyver van, a MERKUR bevetési egység is közreműködött az akcióban. Két helyszínről kábítószergyanús anyag került elő, ezért a rendőrségnek is intézkednie kellett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)