Lehet könnyítést kérni adótartozás alól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A befizetendő adó, illetve illeték sokszor váratlan és aránytalanul nagy megterhelést jelent egy háztartásban. Lehet-e méltányos az adóhivatal? Milyen indokkal kérhetünk részletfizetést, halasztást, esetleg mérséklést? Az APEH részletes tájékoztatójából mindenki megismerheti a feltételeket.
Méltányosság
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóságnak. Alapelvként írja elő a törvény, hogy „”az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez””. Ugyanezeket az elveket és szabályokat kell alkalmazni illetékügyekben is.
Fizetési könnyítést azok az adózók kérhetnek, akik a bevallott vagy jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettséget valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudják teljesíteni.
A kérelmet az APEH Regionális Igazgatóságainak a megyeszékhelyeken működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni. Ezzel együtt célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló kitöltött nyomtatványt is benyújtani. A nyomtatványok letölthetők az APEH honlapjáról. Az eljárás illetékköteles, a 2200 forintos illetéket átutalással vagy csekken kell befizetni.
Adómérséklés, elengedés
Az adó (tőketartozás) mérséklését csak magánszemély kérheti. Magánszemély sem kérheti azonban a társadalombiztosítási járulékok (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapokat megillető járulékok, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, vállalkozói járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, táppénz-hozzájárulás), valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék mérséklését. Jogi személyek és egyéb szervezetek pedig kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklését kérhetik.
Magánszemély kérelménél az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi
- a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit,
- a rezsiköltségeket,
- a lakást terhelő hitel havi törlesztőrészletét,
- a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását,
- a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.
Jogi személy és egyéb szervezet pótlék és bírságtartozása különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Tehát ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. A pótlék- és bírságtartozás mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
Fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás)
Nem mindenre engedélyezhető fizetési könnyítés. Az szja-előlegre és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra nem lehet benyújtani részletfizetési kérelmet.
Egyéb adók, járulékok, illetékek megfizetésére pedig az alábbi feltételek együttes teljesítésekor enged részletfizetést vagy halasztást az adóhatóság:
- az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, ami miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes,
- a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
- a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemélyeknek a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve akkor sem, ha a kérelmező nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetve vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi megfizetése valószínűsíthető volna. A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
Forrás: Origo
