Luxemburgi adóbotrány: lemondatnák az EB-t

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lemondatná a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot az EP egyik frakciója.

Elkezdte gyűjteni az aláírásokat az Európai Parlament (EP) radikális baloldali frakciója annak érdekében, hogy az uniós parlament bizalmi szavazást tarthasson a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságról – közölte kedden a képviselőcsoport.

Az Európai Egyesült Baloldal-Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) elnevezésű frakció a múlt héten kirobbant botrány miatt állítaná az Európai Parlament döntése elé a korábbi luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter vezette bizottságot.

A GUE-NGL-képviselőcsoportnak 52 tagja van, ahhoz pedig, hogy az EP foglalkozzon a kezdeményezéssel, legalább az összes képviselő 10 százalékának aláírása, minimum 76 szignó szükséges. A frakció tudatta: széles körű politikai támogatást szeretnének a bizalmatlansági indítvány mögött felsorakoztatni, amihez más képviselőcsoportokból is várják politikusok aláírását, de szélsőjobboldaliak támogatását nem fogadják el.

Gabi Zimmer, a frakció vezetője szerint a bizalmatlansági indítvány célja, hogy számon kérjék Jean-Claude Junckeren korábban adott szavát, miszerint növelni kell az adóelkerülés és adócsalás elleni küzdelem hatékonyságát.

„Az ügy nem csak Junckerről szól. A luxemburgi kormány viselkedése megmutatja, miről szól valójában az egységes piac; a tagállamok a polgárok többségének rovására versengenek a gazdag nagyvállalatokért” – hangsúlyozta Zimmer.

Az uniós szerződés értelmében, ha az Európai Parlament megszavazza a bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, az egész testületnek le kell mondania. Ehhez az szükséges, hogy az összes EP-képviselő legalább kétharmada megvonja bizalmát az Európai Bizottságtól. Az EP honlapján fellelhető információk tanúsága szerint az európai integráció története során a parlament nyolcszor szavazott már bizalmatlansági indítványról, de még sosem kényszerítette lemondásra az Európai Bizottságot.

Oknyomozó újságírók a múlt héten tárták a nyilvánosság elé, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodásokat a nagyhercegség adóhivatalával, amelyek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be Luxemburgban. Jean-Claude Juncker egészen tavaly decemberig, 18 éven át volt az ország miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el.

A brüsszeli bizottsági elnök szerint nem áll fenn összeférhetetlenség jelenlegi tisztsége és egykori miniszterelnöki ténykedése között. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságban Margrethe Vestager, a versenypolitikai kérdésekben illetékes dán EU-biztos hivatott a kérdés kivizsgálására, ugyanis az Európai Bizottság – az uniós jog őreként – itt azt tartja jogi szempontból kivizsgálandónak, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása nem volt-e diszkriminatív jellegű, nem járt-e versenytorzító következményekkel. Ő maga – mondta Juncker – nem szól bele a saját hazáját érintő vizsgálat menetébe, miként ez más esetekben is általánosan követendő szabály a bizottságon belül, amelybe minden uniós tagország egy főt jelölt.

(MTI)

---