Madách-200 – Madách Imre élete (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszáz éve született Madách Imre, a világirodalmi szempontból máig legjelentősebb magyar irodalmi mű szerzője. Az ember tragédiájának 113 fordításáról van tudomásunk, összesen 40 nyelven. Ez a legtöbbet játszott mű a magyar színpadokon, de jó néhány helyen bemutatták határainkon túl is.

Küzdést kivánok, diszharmóniát, / Mely új erőt szül, új világot ád …

(Az ember tragédiája, II. szín, Lucifer)

A 2023-as év januárja bővelkedik 200 éves évfordulókban. 200 éve született Petőfi Sándor, róla két cikkben is megemlékeztünk (Születésnapra – 200 éve született Petőfi Sándor – 1. rész, 2. rész ).

Kétszáz éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, ennek napja, január 22-e a Magyar Kultúra Napja.

Kevesebb szó esett Madách Imréről és tragédiájáról, de ahogyan Madarász Imre irodalomtörténész írta 1990-ben Madáchról szóló tanulmányában: „Annak a vonalnak, amit Kölcsey és Eötvös neve fémjelez, Madách a beteljesítője, világszínvonalra emelője főművével, Az ember tragédiájával, a magyar irodalom legegyetemesebb, legnagyobb alkotásával.”

Ez természetesen már önmagában is alkalmat jelent az Adó Online-on is a megemlékezésre, de még inkább az, hogy Madách a műveiben elég gyakran értekezik gazdaságpolitikai nézeteiről, sőt, pénzzel adózással kapcsolatos megjegyzéseket is tesz.

A cikksorozat első részében Madách életével foglalkozunk. Az illusztrációkról a cikk végén külön is írunk.

Madách Imre

Az Úr és Lucifer (illusztráció a Tragédia I. színéhez, AI-Midjourney, 2022)

Madách Imre élete

Madách Imre 1823. január 20-án, a Madách család ősi bortokán, Alsósztregován született, és ott is halt meg, mindössze 41 évesen, 1864. október 5-én. Több helyen is január 21-ét tüntetik fel születési dátumként, de ez a nap keresztelésének a napja. Ő maga Szent Sebestyén napjára datálja születését, az pedig január 20-án van.

Apja, id. Madách Imre 1834-ben meghalt, ezt követően anyja, Majhtényi Anna (1789-1885) nevelte.

A Madách család dalmáciai eredetű, családfájukat egészen a XIII. századig tudták visszavezetni. IV. Béla királytól kaptak 1250-ben adománylevelet.

Madách otthon tanult. Anyagi jólétben nevelkedett, nem okozott gondot a házitanítók megfizetése, egyébként is egész életében sokat betegeskedett (szívbaj, köszvény, tüdőbaj kínozta), ez is az otthontanulásra kényszerítette. Rengeteget olvasott, hatalmas műveltségre tett szert, a magyaron kívül német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög nyelven is tudott.

A Pesti Egyetemre 1837 őszén iratkozott be, itt barátságba került Andrássy Gyulával és Lónyai Menyhérttel (a kiegyezés után mindketten miniszterek, miniszterelnökök lettek). A szerelem is megtalálta Madáchot, Lónyay Etelka személyében, hozzá több szerelmes verset is írt.

Ügyvédi vizsgáit 1841 őszén tette le. Ezt követően különböző hivatali teendőkkel bízták meg Nógrád megyében, de betegségei miatt ezekről többször is le kellett mondania. Ügyvédi oklevelét 1842 év végén kapta meg.

Legjobb barátja Szontágh Pál volt, ő segítette, támogatta Madáchot betegeskedései idején, illetve írói tevékenységében is (közösen is írtak epigrammákat).

Későbbi feleségével, Fráter Erzsébettel 1843-ban ismerkedett meg, a szerelem 1844-ben alakult ki, eljegyzésre 1845. március 16-án, a házasságkötés 1845. július 20-án, Fráter Erzsébet 18. születésnapján történik.

Madách Imre

Ex libris Madách Imre születésének 200. évfordulójára (Gulicska Lőrinc grafikája, 85 ´ 120 mm, 2023)

Több gyermekük is született, köztük Madách Aladár, aki jó nevű író lett. Madách és Erzsébet meglehetősen különböző lelkialkatúak voltak, ez magában hordozta azt, hogy a házasság válással végződött.

Az 1848-49-es eseményekben Madách nem vett részt, mivel betegeskedése miatt erre nem volt képes. A szabadságharc bukása után többeket is bújtatott a családi birtokon, köztük Kossuth titkárát, Rákóczy Jánost, akit álnéven erdőkerülőként alkalmaz. Emiatt Madáchot 1852 augusztusában letartóztatják, majd egy évet tölt vizsgálati fogságban. 1853 májusában szabadon engedik, de csak augusztusban térhet haza Csesztvére, anyja ősi birtokára.

Fráter Erzsébet a börtönben töltött idő alatt adott életet Anna-Borbála nevű lányuknak. Erzsébet nem tartóztatta meg magát a rabság ideje alatt sem, sőt miután Madách kiszabadult és betegeskedett, egyedül elment bálozni, ahonnan csak másnap tért haza. A házasság megromlott, 1854. július 25-én írják alá a válási szerződést. Erzsébet még később is megpróbálta helyreállítani a házasságot – sikertelenül -, több alkalommal találkoztak is, utoljára 1862 november elején, Nagyváradon. Erzsébet elszegényedett, lerongyolódott koldulásból tartotta fenn magát. Madách halála után Aladár fia próbált anyagilag is segíteni anyján, de ez nem vezetett eredményre, végül 1875-ben a nagyváradi közkórházban halt meg.

A válást követően Madách visszaköltözött Alsósztregovára, ahol anyjával lakta a családi kastélyt. Szívbaja felerősödött, de ezt anyja elől is titkolta. Voltak házasságon kívüli kapcsolatai is, sőt, valószínűleg gyermeke is született egyik ilyen kapcsolatából, de apai elismerés hiányában anyja nevére anyakönyvezték a gyermeket.

Madách a közéletben továbbra is részt vesz. Balassagyarmaton kinyomtatják “Politikai hitvallomás” c. választási röplapját (1861. márc. 12.), amelyben a 48-as eszmékért száll síkra, jelszava: szabadság, egyenlőség, testvériség. Egyhangúan megválasztják a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselőjének (1861. március 20.), majd április 6-án részt vesz az országgyűlés megnyitásán, tisztséget is vállal, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó országgyűlési bizottságba választják be.

Nagy tetszést arató beszédet mond az 1861. május 28-án az országgyűlésben „A felirat vagy határozat kérdésében”. Ezzel, mint politikus, országos hírnévre tesz szert, beszéde megjelenik a Magyarország mellékletében.

Az igazi ismertséget és elismertséget Az ember tragédiája hozza meg számára, ez eredményezi a Kisfaludy Társaságba való beválasztását, majd az akadémiai tagságot is számára. (Erről részletesebben a cikk következő részében szólunk.)

Akadémiai székfoglaló beszédét – Madách betegsége miatt – 1864. április 18-án Bérczy Károly olvassa fel, „A nőről, különösen aestheticai szempontból” címmel.

Nyárra ugyan jobban lesz, még egy építkezésbe is belefog, de ősszel ismét ágynak esik. Szontágh Pálnak diktálja le végrendeletét október 4-én, másnap hajnalban meghal, a halál oka szívelégtelenség (ödéma). Mindössze 41 évet élt. Október 7-én temetik el Alsósztregován.

Madách Imre

Ez az enyém (illusztráció a Tragédia III. színéhez, Matetits László festménye, akril, 58 ´ 58 cm, 2022)

Madách és a nők

Meglehetősen sajátos volt Madáchnak a nőkkel való kapcsolata. Imádta a nőket! Sok szerelme volt, ezt a lányokhoz, asszonyokhoz írt rengeteg verse is tükrözi. Hogy a kapcsolatok közül melyek jutottak el a viszonzásig, beteljesedésig, annak már önmagában is széles körű az irodalmi feldolgozottsága.

Említsünk meg a legjelentősebb neveket: Massa Fanni (az első szerelem), Cserny Mária, Lónyai Etelka, Matkovich Ida, Gyürky Amália, Fráter Erzsébet (a feleség), Schönbauer Karolina (valószínűleg a házasságon kívül született gyermekének anyja), Sulyan Borbála (Borka az utolsó szerelem).

Madách nőkkel való kapcsolata sok szélsőséget tartalmaz. Hol csak esztétikai szereplőként tekint rájuk, mivel a férfinak szüksége van a szépségre (lásd akadémiai székfoglalóját). Ebben szerepelnek a következő mondatok: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Máskor viszont egyenrangúnak tekinti a férfival (Az ember tragédiája több színében is megnyilvánul ez: például az Athéni színben), sőt a történelem alakítójaként is elismeri a nőket (például a két paradicsomon kívüli színben (III. és XV.)). A feleségével való kapcsolatát leginkább a két Prágai színben (VIII. és X.) érhetjük tetten, Keplerné Borbála kifejezetten kéjsóvár és anyagias, de aztán a VIII. szín vége felé felmenti a nőt: „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek / A nő, méregből s mézből összeszűrve. / Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, / Míg bűne a koré, mely szülte őt.”

Minden bizonnyal felesége mellett anyja, Majthényi Anna is meghatározta ezt a sajátos viszonyrendszert. Majthényi Anna nagy tekintélyű, erőskezű arisztokrata asszonyként irányította családját. Erre szükség is volt, hiszen férje halála után öt gyermekkel maradt magára. A sors nem volt kegyes hozzá, nem csak férjét temette el, de gyermekei halálát is látnia kellett, 96 évet élt.

Ne feledjük, hogy Madách korában még szó sem volt a nők szavazati jogáról, az egyenlőségről. Éppen Madách fenti akadémiai mondatai indították Veres Pálnét arra, hogy a nőneveléssel foglalkozzon, ami meglehetősen radikális gondolat volt a XIX. század közepén.

Megemlékezések a bicentenárium alkalmából

Több helyen is tartottak, tartanak megemlékezéseket Madáchról a 200. évfordulóhoz kapcsolódva. Sajnos, ezek sokkal kisebb figyelmet kaptak a médiában, mint Petőfi vagy Kölcsey.

E cikk szerzője fontosnak tartotta a megemlékezést, ezért kiállítást, színházi előadást szervezett a 200. születésnapon. Ennek helyszíne a Cegléd-Nagytemplomi Református Egyházközség Gyülekezeti Háza volt. A kiállításon mintegy 140 műtárgy van kiállítva (illusztrációsorozatok, felkért művészek új alkotásai, könyvek, stb.), egészen húsvétig megtekinthető.

További rendezvények is lesznek, így irodalmi est Madách műveiből, tárlatvezetések, rendhagyó irodalomórák a helyi középiskolákban (további információk folyamatosan jelennek meg a városi és a gyülekezeti honlapokon, fb-lapokon, illetve a városi könyvtár fb-lapján).

E cikk és folytatásainak illusztrációit a kiállítás anyagából válogattuk.

Madách Imre

Jégvilág (illusztráció a Tragédia XIV. színéhez Gérné Mezősi Aranka, bronz légszobor, 30 ´ 30 cm, 2022)

Irodalom:

Andor Csaba: Első szerelem

Andor Csaba: Madách korai szerelmei (2012)

Andor Csaba: Madách Imre és Veres Pálné

Andor Csaba: Utolsó szerelem. Madách és Borka

Harsányi Zsolt: Ember,küzdj’…, Madách életének regénye (I. , II. , III.)

Madách Imre életének főbb eseményei

Radó György-Andor Csaba: Madách Imre életrajzi krónika

Rakodczay Pál: Madách Imre élete és költészete


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.