Születésnapra – 200 éve született Petőfi Sándor – 2. rész


Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a legismertebb magyar költő. Kétrészes visszaemlékezésünk második részében keresztmetszetet adunk műveiből, különös tekintettel gazdasági, pénzügyi nézeteire. Költészetének jelentős részét teszik ki szerelmes versei, ez is oka annak, hogy múzsáit is bemutassuk.

A szőlőszem kicsiny gyümölcs, / Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. / A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, / S ha a kis szőlőszemnek egy nyár / Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, / Amíg megérik?

(Petőfi Sándor: Az apostol – részlet)

A 200 éve született költőre való visszaemlékezésünk első részében Petőfi életútjának legfontosabb, legjellemzőbb állomásait mutattuk be.

Petőfi életműve igen terjedelmes. Lényegében tíz éves alkotói időszaka alatt témájában és műfajában is rendkívül változatosak voltak alkotásai. Írt epigrammákat, és hosszabb lélegzetű epikus műveket (János Vitéz, A helység kalapácsa, Bolond Istók, Az apostol), verselt rímesen és hangsúlyosan, de a szabad verselés sem állt tőle távol. Verseinek leggyakoribb témái a szerelem, a hazaszeretet, a család, a magyar tájak, a forradalom és szabadságharc voltak.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban részletesen foglalkoztunk Petőfi életével, szerelmeivel, költészetével, most a korábbi írásokból ’szemezgetünk’. A teljes lista megtalálható e cikk végén. Nem idézzük a verseket és egyéb dokumentumokat, ezek – bőségesen – megtalálhatóak a korábbi írásokban.

Szendrey Júlia – Petőfi Zoltán – Petőfi Sándor (korabeli fényképeken)

A pénzügyek Petőfi lírájában

Petőfi Sándornak nem voltak kiforrott közgazdasági nézetei. Vagyonhoz, gazdasághoz, adózáshoz való viszonyát az a felvett szerep határozta meg, amelyet a nép gyermekeként, szegény költőként képviselt. Ezek a nézetek megjelentek verseiben is, főleg 1844-től, amikor már a költői sikerek útjára lépett.

Élete első húsz évére az 1. részben már hivatkozott ’Gazdálkodási nézeteim’ című versében kifejtettek voltak leginkább a jellemzőek, a pénzt, a vagyont kizárólag a mindennapi élet eszközének tekintette, ha volt, elköltötte, ha nem volt, kölcsönkért, ha nem kapott, nyomorgott.

Befutott költőként kezdett megváltozni szemlélete, különösen ’Az apostol’ című epikus költeménye volt ígéretes ezen a területen. Közgazdasági szemléletének kialakulását, kiteljesedését az 1849. évi események akadályozták meg.

Petőfi több versében is megjelenik a nemesség-ellenesség. Kárhoztatja a nemességet lustaságáért (Pató Pál úr), azért mert a régi dicsőségre való hivatkozáson túl nemigen tud mást felmutatni, azért mert nem vesz részt a magyar közéletben, nem járul hozzá a magyar közterhekhez. Az adózással kapcsolatos véleménye ’A magyar nemes’ és ’A nép nevében című költeményeiben jelenik meg leginkább. A nemesség elleni kérlelhetetlensége, ugyanakkor az összefogás igénye is legjobban a ’Dicsőséges nagyurak’ című versében mutatkozik meg leginkább.

Az utolsó nemesi felkelés emlékére

(„Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” – Petőfi: a nép nevében (részlet)

Haza és szabadság

Az 1848 márciusi események idején és azt követően Petőfi számos hazafias verset írt. Az áprilisi törvények uralkodó által való szentesítésének ’ára’ volt; ekkoriban még fel sem merült, hogy a független magyar kormány ne ismerné el V. Ferdinánd uralkodói jogait magyar királyként.

A Magyar Királyság Osztrák Császárságból való kiválása – még ha az uralkodó személye ugyanaz marad is – számos vagyonmegosztási, pénzügyi, adózási és vámkérdést felvetett. Ezek egyike volt az Osztrák Császárság államadóssága megosztásának kérdésköre, amely élénk vitát váltott ki az akkori közéletben. Az adósságmegosztás, -átvállalás ellen Petőfi a „szokásos” indulatával kelt ki a ’Mit nem beszél az a német…’ című versében.

Petőfi nem volt politikus-alkat. Ezt bizonyítják versei is, de szabadszállási vesszőfutása is, amikor elhitte magáról népvezér szerepét, de a végén nem hogy nem választották meg képviselőnek, de még menekülnie is kellett a felbőszített választók elől (erről több verse és egyéb írása is van Petőfinek).

Petőfi Sándor (Egerváry Potemkin Ágost festménye)

Az apostol – Petőfi társadalomkritikája

’Az apostol’ című eposzát 1848. június-szeptember hónapjaiban írta Pesten. A költemény főszereplője tulajdonképpen Petőfi maga, erre a főhős nevével – Szilveszter – utal szemléletesen, amely a költő születésének napját is jelzi.

A mű erősen filozofikus jellegű! A szegény, árva főhős ellensége lesz a gazdagoknak, a papoknak, a király ellen merényletet kísérel meg, megátkozza az istent sanyarú sorsáért, és a végén vérpadra kerül. A mű 20. éneke ad némi feloldást, jövőképet vizionál egy tiszta forradalomról, egy szabad társadalomról, ahol megbecsülik a régi idők apostolait.

Az eposzban többször is kárhoztatja a népet, amely szolgaságba hajtja fejét, és nem veszi észre, hogy a vesztébe rohan (ennek megfogalmazásában szerepet játszott nem sokkal korábbi szabadszállási kudarca is). Petőfi nemesség-ellenessége, antiklerikalizmusa, királygyűlölete meghatározó elemei az egész műnek.

Petőfi legfőbb célnak a szabadságot tartotta, amelynek megszerzése csak hosszú közdelem és fejlődés eredménye lehet.

Székely Bertalan – Az Apostol – illusztráció, 1889

Petőfi szerelmei

Petőfi Sándor gyakran volt szerelmes! Ehhez sokszor elegendő volt egy szép lány megismerése is. Ezekről a történésekről gyakran maga a költő számol be, méghozzá lírai formában, szenvedélyének alanyaihoz sok-sok verset írt. Petőfi életkorának növekedésével a szerelmi gondolatai is egyre érettebbé váltak, míg azok be nem teljesedtek a Szendrey Júliával való kapcsolatában, házasságában, gyermekének születésében.

Szerelmi kapcsolatainak bővebb feltérképezése megtalálható négy évvel ezelőtti írásomban, most csak egy rövidebb felsorolással hivatkozok erre. Szendrey Júlián kívül (előtte, de Júliával párhuzamosan is) tucatnyi lányba, asszonyba habarodott bele a költő:

Hittig Amáliával Sárszentlőrincen ismerkedett meg a mindössze hétéves Petrovics Sándor. Természetesen sokkal inkább lehettek játszótársak, mint szerelmesek. Hogy ez mégis mennyire emléket hagyott a költőben, jól mutatja, hogy másfél évtizeddel később, egy újabb találkozást követően versben is visszaemlékezett erre.

– Aszódon több szerelmi „afférja” is volt Petőfinek. Először egy lutheránus lelkész tizenöt éves leánya, Cancriny Emília volt imádatának tárgya 1836-ban vagy 1837-ben. A leányt özvegy édesanyja nevelte, és nem viszonozta Petőfi érzelmeit, a verseket sem szerette, de egy hozzá írott névnapi köszöntőjét idős koráig megőrizte.

– Szintén Aszódhoz kötődik Petőfi egy másik egyoldalú szerelme, Erdélyi(né) Borbála (Borcsa). Aszódon 1838 nyarán vándorszínészek léptek fel, és Petőfi olyannyira „beleszerelmesült” az egyik színésznőbe, hogy szándéka volt felcsapni vándorszínésznek, és a társulattal tartani. A színésznő személye pontosan máig nem tisztázott, de nagy valószínűséggel egy Erdélyi nevű színész Borbála nevű feleségéről lehetett szó.

– Petőfi 1839 februárjában – miután megbukott – távozott a selmecbányai líceumból. Májusban egy rokona, Salkovics Péter mérnök vette magához Ostffyasszonyfára, azzal a szándékkal, hogy majd a soproni líceumban együtt taníttatja fiával. Itt vakációzott vele Orlai Petrich Soma is. A Salkovics és a Csáfordi Tóth (környékbeli földbirtokos) család jó viszonyt ápolt egymással, összejártak. Így ismerhette meg Petőfi a földbirtokos tizenhat éves leányát, Csáfordi Tóth Rózát. Szerelme ismét viszonzatlan maradt, a Rózához írt szerelmes verseit valószínűleg csak búcsúzáskor merte átadni a leánynak. A versek aztán a tűzhely lángjainak martalékává váltak (begyújtottak velük).

– Petőfi 1844. április 17-től június közepéig két hónapot szüleinél töltött Dunavecsén. Ekkoriban békélt meg apjával is az aszódi verés után. Szülei ekkorra már elszegényedtek, az öreg Petrovics Nagy Pál ottani tehetős közbirtokost kérte meg, hogy két szobájából engedjen át egyet fiának szállásul. Nagy Pál szívesen teljesítette a kérelmet, és a költő elfoglalta a rendelkezésére bocsátott szobát. Nagy Pál leánya volt a szőke, kék szemű Nagy Zsuzsika, akivel a költő naponként beszélgetett, sétáltak egymással, nem csoda, hogy hamarosan, szinte észrevétlenül fejlődött ki bennük a vonzalom a másik iránt. A szerelem itt sem jutott tovább a vágyakozásnál, a nyár elején a költő visszautazott Pestre.

Orosz István anamorfózisa Petőfi művére

– Petőfi 1844-ben ismerkedett meg Csapó Etelkével, aki Vahot Imre unokahúga, Vachott Sándorné testvérhúga volt. Petőfi Vachottéknál többször találkozott a tizenöt esztendős szép szőke leánnyal, de az ábrándozásnál nem nagyon jutott tovább. Etelke 1845. január 7-én váratlanul meghalt, ekkor vált előtte tudatossá szerelme, és fájdalmát a költemények egész sorában, összesen 34 versben fejezte ki (Cipruslombok Etelke sírjáról).

– Petőfi 1845 nyarán Erdélyi Ferenc református lelkész meghívására többször is járt Gödöllőn. Itt ismerkedett meg augusztus 10 körül Mednyánszky Bertával, aki Grassalkovich herceg jószágigazgatójának volt a leánya. Kétszer-háromszor találkoztak, ez is elég volt Petőfinek, szerelembe esett, és írta a verseket Bertához. Összesen 39-et, amelyek a ’Szerelem gyöngyei’ c. kötetben meg is jelentek (1845 októberében), és röviden Berta-dalokként is szokás ezeket említeni. Petőfi gödöllői vendégeskedését követően visszautazott Pestre, és levélben kérte meg Berta kezét, annak édesapjától. A válasz is levélben érkezett: „Színésznek, poétának nem adom a lányom”.

– Petőfi gyorsan túltette magát az elutasításon. Szeptember végén a Tolna megyei Borjádra ment régi barátja és iskolatársa, Sass István meghívására. Érkezésének híre hamar elterjedt a környéken, és a Sass-rokonsághoz tartozó földbirtokos, Pesti János, a közeli Uzdon halászbált rendezett Petőfi tiszteletére. Itt ismerkedett meg Sass István húgával, a 18 éves Sass Erzsikével. A társaság a bál után szeretett volna hazamenni Uzdról Borjádra. Megkérték a házigazdát, hogy fogasson be, de Pesti Jánosnak nem voltak otthon a lovai, ezért tréfából ökröket ajánlott fel a fogathoz. Petőfinek tetszett az ötlet, befogták a szekér elé a négy ökröt. Ezt ’A négyökrös szekér’ című versében is megörökítette a költő.

– Több forrás szerint is 1845 novemberében Petőfi nőül kérte Kappel Emíliát, a dúsgazdag pesti bankár leányát. Emíliát egy akkor rendezett Liszt-koncerten látta meg a költő, és elkápráztatta annak szépsége. A történettel több probléma is van, valószínűleg inkább csak a Petőfi legendárium részének tekinthető!

– Petőfi, miután 1846 őszén Szendrey Júlia apja, Szendrey Ignác elutasította a költőt először Koltón vendégeskedett Teleki Sándornál, majd Debrecenen keresztül Pestre indult. Debrecenben elment színházba. A színészek örültek a látogatásnak, s a társulat szép, okos és rokonszenves primadonnája, Prielle Kornélia egy darabbeli dal helyett Petőfi versét énekelte el (A virágnak megtiltani nem lehet…). Petőfi már Koltón is hallott pletykákat Júlia új udvarlójáról, Debrecenben pedig arról kapott „hírt”, hogy az erdődi várkisasszony egy dzsidáskapitányhoz készül férjhez menni. Mindez elegendő volt ahhoz, hogy Petőfi megkérje Prielle Kornélia kezét, aki igent mondott. A házasságkötés kútba esett, mivel különböző vallásúak voltak, és így egyházi diszpenzációra lett volna szükség, amivel nem rendelkeztek.

Szendrey Júlia szobra Koppenhágában

Petőfi Sándor életének legfontosabb helyszínei

Petőfi iskolái: Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec, Pápa

Ifjúkori katonáskodásának állomáshelyei: Sopron, Graz, Zágráb, Károlyváros

A vándorszínész pihenői: Balatonfüred, Ozora, Simontornya, Szekszárd, Mohács, Mezőberény, Székesfehérvár, Kecskemét, Nagykőrös, Pozsony, Debrecen, Diószeg, Székelyhíd

Az 1845-ös utazás: Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Losonc, Salgó, Balassagyarmat

Az 1847-es utazás: Debrecen, Nagykároly, Erdőd, Nagybánya, Szatmár, Nagyvárad, Nagyszalonta, Szolnok, Abony, Rimaszombat, Putnok, Miskolc, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Széphalom, Ungvár, Munkács, Beregszász, Koltó, Kolozsvár

A honvédtiszt nevezetesebb állomásai: Pest, Debrecen, Marosvásárhely, Medgyes, Vízakna, Szászsebes, Szászváros, Kolozsvár, Nagyszalonta, Nagyszeben, Vajdahunyad, Karánsebes, Lugos, Freidorf, Mezőberény, Szolnok, Székelykeresztúr, Fehéregyháza

A 2018-ban megjelent cikkek és elérhetőségük

Petőfi Sándor és a pénzügyek (1. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – Katonaság, színészet, nyomorúság (2. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – A siker útján (3. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – lírájában (4. rész)

Petőfi szerelmei

Irodalom:

Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere.

Dienes András: Petőfi nemesi származásának kérdése

Fekete Sándor: A származási vita

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője

Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza I. [1973]

Kiderült Petőfi Sándor származása – eddig rosszul tudták a tudósok!

Petőfi Sándor összes költeményei

Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Ingatlanok adózása: záródó kiskapu az illetékfizetésnél

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.