Magánszemély pótlékmentes részletfizetési kedvezménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mekkora összeghatárig kérhető részletfizetési kedvezmény a személyi jövedelemadó után? Mikor kell befizetni az első részletet és mi történik, ha az adózó elmulasztja a részletek fizetését? Alábbi cikkünkben példákkal illusztrálva segítünk eligazodni.


Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133/A.§-a értelmében,

  • a vállalkozási tevékenységet nem folytató,
  • általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély
  • a bevallás benyújtására előírt határidőig

személyi jövedelemadó bevallásában (53-as jelű) nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. (Ez a jelenleg hatályos szabály, korábban ez az összeg 100 000 forint is volt.)

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. (A fenti feltételeknek megfelelő magánszemély éves személyi jövedelemadó bevallásának határideje, a tárgyévet követő év május 20-a.) A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

Ha a magánszemély adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Miért időszerű most erről beszélni?

Azért, mert a magánszemélyek ezen köre mostanában kapja meg a késedelmi pótlékra vonatkozó értesítést az adóhatóságtól, és előfordulhat, hogy pont ilyen okból keletkezett késedelmi pótléka, melyet november 15-ig be kell fizetni.

A magánszemélyek gyakran nem foglalkoznak a megkapott adófolyószámlával és a pótléklevezetéssel. Ez utóbbi nem elég érthető számukra. Ha a késedelmi pótlék összege viszonylag kicsi, akkor befizetik. Amennyiben nagyobb összegről van szó, akkor bemennek a NAV ügyfélszolgálati irodájába és felvilágosítást kérnek a késedelmi pótlékról.

A most kiküldött egyenlegértesítőkön a 2012. január 1. és a kiküldés időpontja között könyvelt, már esedékes kötelezettségeket és az eddig befolyt befizetéséket találjuk adónemenként. A késedelmi pótléklista csak a 2012. évre felszámított tételeket tartalmazza. Ebben látható, hogy mely összegek befizetésével késtünk a múlt évben, és hány napot.

Ha a pótléklista alapján tévedést észlel a magánszemély, akkor írásban észrevételt tehet az illetékes adóhatóságnál.

Nézzünk egy példát a bevallás helytelen kitöltéséből eredő késedelmi pótlékra! Az éves adófizetési kötelezettségből úgy kerül megállapításra a májusban még befizetendő személyi jövedelemadó, hogy levonjuk a kifizetők által levont adóelőleget és az adózó magánszemély által már befizetett adóelőleget. Ha ennek a két sornak az összegeit figyelmetlenül tölti ki a magánszemély, összekeveri ezeket, abból késedelmi pótlékkötelezettség keletkezhet.

Az adófolyószámlára úgy könyvelnek, hogy az éves adóból levonják a kifizetők által levont adóelőleget, és a kapott különbözetet kell befizetnie az adózónak, de a bevallásból ez utóbbit nem könyvelik. Ennek oka, hogy az adózó saját befizetései, annak megtörténtekor felkönyvelésre kerül a folyószámlán. Amennyiben az adózó magánszemély a kifizetők által levont adóelőleg összegét is az adózó saját befizetéseinek sorába írja be, akkor adóhiánya keletkezik, amely után folyamatosan késedelmi pótlékot számítanak fel.

Érdemes tehát megnézni, hogy a bevallásban helyesen tüntették-e fel a kifizetők által levont adóelőlegeket a kapott igazolások alapján!

Egy másik példában arra világítunk rá, hogy a magánszemélyek pótlékmentes részletfizetési kedvezménye mikor okozhat késedelmi pótlékot!

A cikk elején részleteztük, hogy az előírt feltételek fennállása esetén a magánszemély az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben is megfizetheti az év végére (bevalláskor) fennálló személyi jövedelemadó kötelezettségét, ha a bevallását is ennek megfelelően tölti ki. Utólag ezt a választást nem lehet megtenni.

Ha valaki egy nappal később küldi be a bevallását az előírt határidőnél, akkor már ez a választási lehetőség nem áll fenn a számára. Az eredeti esedékességtől a teljes hátralévő összegre késedelmi pótlékot számítanak fel.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Amennyiben határidőben beküldte a bevallását, de a saját maga által vállalt törlesztő-részletek bármelyikével is egy napot (vagy többet) késik, akkor a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség (május 20.) napjától késedelmi pótlékot számít fel.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.