Magasabb járulékalap a kezdő egyéni vállalkozónál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata szerint alkotmányellenes a társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók számára a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét. Felhívta ezért az Országgyűlést, hogy 2007. december 31. napjáig alkosson olyan szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kezdő egyéni vállalkozók a járulékfizetési kötelezettségüknek a tényleges bevételük után tehessenek eleget.

A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó ugyanis a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, kivéve, ha vállalkozási tevékenységével egyidejűleg legalább 36 órás munkaidőt magában foglaló munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A folyamatosan tevékenykedő egyéni vállalkozó esetében ellenben a járulékokat a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább havi átlagban a minimum járulékalap összege (minimálbér kétszerese) után kell teljesíteni. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, akkor az egyéni vállalkozó bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges jövedelme, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A jelenlegi, általánosságba véve kedvezőnek tekinthető szabályozás nem érint ugyanakkor valamennyi kezdő egyéni vállalkozót egyformán kedvezően. Azáltal ugyanis, hogy nem teszi lehetővé, hogy a járulékfizetési kötelezettségüket a tényleges jövedelmük vagy az átalányadó alapját képező jövedelem vagy esetleg a minimum járulékalap összege után teljesítsék, az érintette egy része hátrányos helyzetbe kerülhet. A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak – táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi gyermekágyi segély – összegét ugyanis a megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga, illetve a napi átlagkereset alapján kell megállapítani. Az egyéni vállalkozók nyugdíjalapjába pedig a vállalkozás kezdő évében fizetett nyugdíjjárulék összege is beleszámít, ami miatt elsősorban azok kerülhetnek hátrányos helyzetbe, akik rövid időn belül nyugdíjra jogosultakká válnak. A törvény nem tesz különbséget a fiatalabb, pályája kezdetén álló egyéni vállalkozók és az idősebb korban vállalkozást kezdők között, valamint a vállalkozásuk kezdő évében is nyereségesen működő egyéni vállalkozók és a vállalkozás kezdő évében profitot termelni nem tudó egyéni vállalkozók között. Ez pedig a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevételénél egyeseknek jelentős hátrányt okozhat.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

Adóemeléseket jelentettek be Romániában

Nicolae Ciuca román miniszterelnök hétfőn több adóemelési intézkedést jelentett be, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott a koalíciós javaslatokról.

2022. június 28.

Mit kell tudni az extraprofit adóról, azaz az extraadókról?

A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.